Beszélgetés Kész Zoltánnal, a Polgári Platform elnökével és Somogyi Zoltánnal a Polgári Platform elnökségi tagjával
Nemrég megkeresett bennünket egy érdeklődő, aki szerette volna alaposan megismerni a Polgári Platformot, így hosszan beszélgettünk. Mivel több, a tevékenységünkkel, céljainkkal kapcsolatos rendkívül releváns kérdést is feltett, úgy gondoltuk, hasznos lehet, ha a beszélgetés egy részét – szerkesztett formában – szélesebb körben is elérhetővé tesszük. Ezúton is köszönjük a beszélgetést!
Eddig nem találkoztam olyan szervezettel Magyarországon, melynek az lenne az elsődleges célja, hogy a választásokon való részvételre buzdítson. Miért tartjátok pont most fontosnak, hogy a választásokon való részvételre késztessétek az állampolgárokat? Érzékeltek olyan változást, ami miatt úgy gondoljátok, hogy 2014-ben a korábbiakhoz képest még nagyobb szükség van annak propagálására, hogy mennyire fontos a választójogunkkal élni?
Kész Zoltán (KZ): Így van, egyelőre mi sem tudunk róla, hogy lenne a Polgári Platformon kívül más szervezet, amely kifejezetten a választásokra történő mobilizációt tűzte volna a zászlajára. Hogy miért most? Mert jól tapintható az a fajta csalódottság, fásultság a választópolgárokban, amely az előző kormányokkal szembeni be nem teljesült várakozásokból ered. Sokak érzik úgy, hiába járultak az urnákhoz több választáson át, egyik esetben sem azt kapták, amit vártak.
Somogyi Zoltán (SZ): Ennek pedig egyenes következménye egyfajta frusztráció, illetve az az érzés, hogy nincs értelme elmenni szavazni. Mi szeretnénk felrázni a magyar választókat, ugyanis az alacsony választási részvétel komoly veszélyt jelent a szélsőségek helyzetbe kerülése szempontjából. Nem szeretnénk, ha olyan szituáció állna elő, mint Bulgáriában, ahol a választásokat követően a szélsőjobboldal nélkül nem lehet kormányt alakítani, ezt el kell kerülni. Mindemellett figyelemmel kell lennünk arra is, hogy az elmúlt 23 évben nem végezte el a dolgát a demokratikus politika, azaz nem nevelt tudatos állampolgárokat, nem tanította, okította a fiatalokat demokráciára, a demokrácia értékeinek fontosságára, nem vitt be olyan területeket az oktatásba, melyek a mindennapi élet velejárói. Gondolok itt az alapvető pénzügyi, egészségügyi ismeretekre, de akár a szexuális felvilágosítást is említhetem. Mi ezek közül egy területre, a demokráciára kívánunk fókuszálni.
Ha a saját korosztálytársaimból indulok ki, azt látom, hogy a passzivitás leginkább a fiatalokra jellemző. Ti is így érzékelitek? Szerintetek mi lehet az oka, hogy a fiatalok nem érdeklődnek a politika és a közélet iránt?
KZ: A fiatalok alapvetően apolitikusak. Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy van egy párt, a Jobbik, amely rendkívül fegyelmezett választói táborral bír, és ebben a táborban jelentős számban képviseltetik magukat a fiatalok is. De tény, a fiatalok döntő többsége egyáltalán nem foglalkozik a politikával, sőt kifejezetten távolságot tart tőle. Azt tapasztaljuk, hogy ennek a legfőbb oka, pontosabban a gyökere az oktatási rendszerben rejlik. Ha megnézzük a tőlünk nyugatabbra lévő, vagy az angolszász demokráciákat, különösen az Egyesült Államokat, azt látjuk, ott az oktatási rendszernek szerves részét képezi, hogy a fiatalokat ráébresszék, mi a demokrácia jelentősége, miként tudnak aktív állampolgárok lenni akár a civil, akár a politikai közegben. Magyarországon ez teljes mértékben hiányzik.
SZ: Más megközelítésben azt mondanám, hogy a passzivitásuknak részben az is az oka, hogy – koruknál és helyzetüknél fogva – nincs felelősségérzetük, nincs magántulajdonuk, így nem érzik azt, hogy van mit elveszíteniük. Bár, abban a pillanatban, ahogy felismerik, hogy egy-egy politikai döntéssel mi mindent veszíthetnek, cselekszenek. Ezt láthattuk a felsőoktatást érintő őszi-téli intézkedések alkalmával. Vagyis a felelőtlenséggel párhuzamosan bátrak is tudnak lenni. Ám nincs – vagy csak csekély mértékben – veszélyérzetük, ezért a radikalizmus iránt is nyitottabbak, ami különösen nagy kockázatot jelent mind a társadalomra, mind saját magukra nézve. Ezt az is erősíti, hogy a radikális pártok rendszerint leegyszerűsítő válaszokat adnak, fekete-fehérként láttatva a problémákat, ez pedig csábító a fiatalok számára. A demokrácia, a politikai folyamatok azonban bonyolultabbak, mint hogy fekete-fehérben lehessen ábrázolni őket, illetve a leegyszerűsített válaszok mentén felelős, megalapozott döntéseket lehessen hozni. Mi azon is dolgozunk, hogy ezt felismerjék a fiatalok, és kezdjenek el kételkedni a leegyszerűsített válaszokban, majd árnyaltabb képet alkotni.
A kampánytevékenység során kiemelt célcsoportként fogjátok kezelni a fiatalokat, az első választókat?
KZ: Igen, különösen kiemelten kezeljük és fogjuk is kezelni a fiatalokat, és az első választókat is. Mindenekelőtt azért, mert a radikalizálódás veszélye őket érinti leginkább. Ezért is lesznek speciálisan nekik szóló üzeneteink, információs felületeink és tájékoztató anyagaink, illetve programjaink.
Az előbb azt mondtátok, hogy a fiatalok fogékonyak leginkább a szélsőségek irányába. Nem tartotok attól, hogy az aktivizáló kampányotok pont a Jobbik malmára hajtja a vizet?
SZ: A kampány, a mobilizálás egésze és az ahhoz használni kívánt eszközeink, üzeneteink a demokratikus értékek mentén fogalmazódnak meg, és a demokrácia iránti elkötelezettséget kívánják erősíteni. Így akik a rendszerellenes, antidemokratikus üzenetekre, kontextusra fogékonyak, azokhoz a mi kampányunk el sem jut, egyszerűen nem hallják meg.
Milyen módszerek, eszközök, akciók, csatornák segítségével tervezitek megszólítani és elérni a választópolgárokat?
KZ: Elsősorban online felületeken és a közösségi médián keresztül. A közösségi média különösen a fiatalok irányába fontos csatorna, de a hagyományos eszközöket sem hagyjuk el. Egy online, középiskolásoknak szóló vetélkedő előkészületei már zajlanak. Itt a verseny mellett fontos cél, hogy ismereteket, információkat is átadjunk. Tervezünk infografikákat és mémeket is. Ezek esetében kellő kreativitásra van szükségünk, ugyanis el kell érnünk a fiatalok ingerküszöbét, és hogy megosszák ezeket a tartalmakat. Bízunk benne, hogy lesz erre nyitottság a részükről.
SZ: Amikor – mintegy két hónapja – megalapítottuk az Egyesületet, nagyon sok fiatal keresett meg bennünket, hogy szeretnének csatlakozni, bekapcsolódni a munkánkba, mivel úgy érzik, ez egy olyan ügy, amit jó támogatni. Nem vagyunk naivak, első körben minden bizonnyal azok a fiatalok találtak meg minket, akik amúgy is nyitottak a témára, de úgy gondoljuk, itt segítségünkre lehet a kortárscsoport hatása, és bevonják egymást is. Amiben meglátásom szerint erősek leszünk, az a, mondjuk úgy, referenciacsoportok építése. Abban gondolkodunk, hogy meggyőzzünk a programról referenciaszemélyeket, híres embereket, művészeket, sportolókat, vagyis olyan embereket, akikre a választópolgárok felnéznek (pl. aki miatt elkezdtek vívni) és akik elmondják, hogy tessék elmenni szavazni.
Az Egyesületnek a mozgósítás mellett célja az állampolgári tudatosság erősítése, információkkal (pl. pártprogramok bemutatása, a választás menetének bemutatása) való ellátása is? Erre milyen lehetőségeket, felületeket láttok?
SZ: Ezek elválaszthatatlanok, együtt járnak. A már említett irányokon túl együttműködésre, partnerségre törekszünk minden olyan civil szervezettel, amelyik munkájának valamely szegmensében, vagy közvetetten foglalkozik azzal, hogy a fiatalokat, és általában a polgárokat mobilizálja a választásokra, vagy a demokrácia értékeit közvetíti. A közös munkával az a kettős cél is elérhető, hogy az általuk közvetíteni kívánt ismeretek, értékek és információk, valamint a Polgári Platform nagyon egyszerűen megfogalmazható üzenete – hogy tessék elmenni választani – egyszerre jusson el az emberekhez.
KZ: A kampányunkhoz kapcsolódó ismeretterjesztő információk pedig meg fognak jelenni a blogunkon, így az, hogy milyen rendszer szerint megy a választás, hogy tudnak részt venni azon, hogy lesz a szavazatból mandátum stb. Itt térnék ki arra, hogy még egy fontos célcsoportunk van, a migránsok. Közülük is elsősorban azok a fiatalok, akik az elmúlt években mentek ki külföldre dolgozni, vagy tanulni. Szeretnénk megszólítani a kinti magyar közösségeket, illetve segítséget nyújtani, tájékoztatni őket, miként tudnak részt venni a választásokon. Jelenleg úgy látjuk, három városban – Berlinben, Londonban és Washingtonban – lesz képviselete az Egyesületnek.
A soron következő választásokig szűk egy év van hátra. Mit fogalmaztatok meg minimális, illetve maximális célként a magatok számára? Mi az, amit ezalatt az egy év alatt szeretnétek elérni? Van esetleg olyan külföldi példa, minta, amit mindenképp szeretnétek meghonosítani Magyarországon?
KZ: A legfontosabb cél, hogy visszaszorítsuk a szélsőségeket, hogy minél kevesebb szavazatot szerezzenek. Ha 65 százalék feletti lesz a választási részvétel, akkor, mi már örülni fogunk. Sikernek tekintenénk, ha egy, a választásokat követően készült kutatásban megkérdeznék, miért ment el szavazni, és azt mérnék, hogy kb. 5 százalékuk azt mondja, a Polgári Platform kampányának hatására.
Példaként a 98-as szlovákiai eset van előttünk, ahol egy szervezet (OK ’98 – szerk.) több tucat másikat bevonva egy egyéves kampányba kezdett, és tevékenységüknek köszönhetően 9 százalékkal nőtt a választói kedv. A nagy siker különösen annak volt köszönhető, hogy a szervezet nem mondta meg – ahogy a Polgári Platform sem fogja –, kire szavazzanak, csak azt, hogy szavazzanak.
Miben látjátok vállalkozásotok legfőbb nehézségeit?
KZ: Egyrészt a kellő anyagi források előteremtésében, másrészt azon módok, utak megtalálásában, melyek a választókhoz, különösen a fiatalokhoz vezetnek, illetve a megfelelő megszólító erővel bíró referenciaszemélyek megtalálásában. De bízunk benne hogy ezek mindegyike öngerjesztő folyamat, ha beindul, exponenciális előrehaladást hoz majd.
Hosszabb távon is terveztek, azaz 2014. utánra? Gondolkodtok olyan hosszabb távú tervekben (pl. oktatási projekt), amelyeket a választásokat követően is továbbvinnétek?
SZ: Jelenleg elsősorban az előttünk álló egy évre koncentrálunk, de ez nem jelenti azt, hogy jövő ilyenkor már nem fog létezni az Egyesület. Azt szeretnénk elérni, hogy ezzel a szűk egyéves intenzív kampánnyal minél jobban megerősítsük a választópolgárokban a demokratikus értékeket, és megteremtsük az alapját a későbbi munkánknak.
A civil szervezetek szinte kivétel nélkül finanszírozási problémákkal küzdenek, a Polgári Platformnak van/lesz elegendő anyagi fedezete egy egyéves intenzív kampánysorozatra?
SZ: Optimisták vagyunk ebben a kérdésben. A kezdeti fedezet megvan, így az első akciókat el tudjuk indítani, ezek pedig kitűnő referenciaként szolgálnak majd a további források előteremtésére, ezt már most is tapasztaljuk.
SzK
Képek forrása: Kész Zoltán: atv.hu, Somogyi Zoltán: Népszabadság
