HTML

Rajtam múlik

A Polgári Platform pártok fölött álló civil szervezet. Célunk az alkotmányos demokrácia és a szabadság eszméinek polgári képviselete, a szélsőségektől mentes középosztály kultúrájának népszerűsítése, a szabályozott, szabad piacgazdaság melletti kiállás, valamint az emberi jogok védelme. Legfontosabb küldetésünk, hogy mozgósítsuk az embereket a választásokon való részvételre, hiszen sorsunk a saját kezünkben van.

Köszönjük!

Friss topikok

Aschner Lipót

2014.01.27. 12:48 :: rajtammulik

A Polgári Platform sorozatot indított azokról az emberekről, akik maradandót alkottak a magyar sportban, így büszkeséget és jókedvet teremtettek hazánkban, de nem szerepelnének egyetlen rasszisták által megírt magyar sporttörténetben sem. Mert a rasszisták gyengíteni akarják a magyar nemzetet, nem erősíteni. Sorozatunk második szereplője Aschner Lipót, aki 142 éve a mai napon született. Róla alább Rónai Egon írását olvashatjuk.

Aschner Lipót: Újpest, csak nagyban!

A második gyerek volt, de az első fiú – mintha elsőszülött lett volna, úgy tekintették a szülei. Nem ortodox, de hívő zsidó családba született az assakürti korcsmáros fia 1872. január 27-én. Világra jött aztán még hét testvére, de tanulni neki volt lehetősége. A kis Lipótnak, Aschner Ármin fiának.

Az ipartörténet megkerülhetetlen alakja lett. A magyar lelemény, a találmányok sora az ő bőkezűségét és a tudományhoz való érzékét dicséri. Aschner Lipót, egy kisközség, Újpest felvirágoztatója, a magyar sport máig ható mecénása.

aschner_lipot.jpgNem tanulhatott sokáig, négy elemit, négy polgárit végzett, ma azt mondanánk, nyolc általánost. Akkoriban az nem volt dicsőség, de hátránynak sem számított. Amit nem az iskolapadban szívott magába, azt a tudást az élet, az érdeklődés, a jó megérzések adták meg.

Egger Bélánál kezdett, 14 évesen. A legjobb helyen, életútjának meghatározó évei voltak: izzólámpákat gyártottak és a kontinens első elektromos vasútjával kísérleteztek: 200 métert tett meg első útján Bécsben! Nem tudjuk, hősünk ismerte-e a cég minden munkatársát, de a feljegyzések megemlítik, hogy egy bizonyos Ferdinand Porsche fiatal bádogosként szintén Eggernél kereste ekkor a kenyerét.

Aschner Lipót karrierje szédítő iramban indult: 23 éves csupán, amikor a cég pesti aligazgatójává nevezik ki, a szervezési feladatok tartoztak hozzá: abban volt a legjobb. A millenniumi ünnepségek hatalmas pénzbőségéből jelentős mértékkel szerzett megrendeléseket a cégének. Hamar ki is nevezik értékesítési igazgatónak, ami piacként akkor nem kevesebbet jelentett, mint az egész világot: mindenhol villamosítottak, kellett az új technológia. Aschner Lipót igazán nem volt szívbajos: megszervezte a világ négy legnagyobb gyártójának kartelljét, meghatározták az árat és felosztották a területet. Wolframizzót nélkülük aligha vehetett bárki. Őt meg kinevezték az egész együttműködés elnökévé. Ma különféle törvények igyekeznének az ilyen kiszorítósditól megvédeni a kívül maradókat, akkor ez természetes, de mégis világraszóló eredmény volt.

49 évesen, 1921-ben lett az akkor már Egyesült Izzó, majd először külföldön használt nevén Tungsram vezérigazgatója. Ez még mindig Egger vállalata volt, illetve dehogy: részvénytársaság, nagytőkések, pénzemberek befektetése. Akkor már 20 éve élt az odaköltözésekor alig 800 fős kistelepülésen, Újpesten, ahová sorra telepített kutatólaboratóriumokat, gyáregységeket, mígnem az egész nagyvállalat mindenestül odakerült.

Imádta a sportot, szeretett teniszezni, nem is játszott rosszul, bár feljegyezték, hogy képzetlen volt, furcsán fogta az ütőt, de bombaerős tenyerese volt. És elvarázsolta az új őrület, a futball. A település legnagyobb gyárának addigra már gazdag főnökét kinevezésekor nyomban felkérték a helyi klub elnöki tisztére is. Jó a jóval együtt járt.

Csakhogy Aschner Lipót nem tudott kicsiben gondolkodni. Az ő laboratóriumaiban fejlesztették ki a fénymásoló ősét, a televíziós képcsövet, a fotocellát és az első rádiólokátort, amivel feltérképezték a Holdat. (Tudták, hogy ez Újpesten, a gyárudvaron történt? Ez volt a híres Holdradar-kísérlet.) Világhírűek voltak a Tungsram laboratóriumai, találmányai és felfedezői. Ha már elvállalta a helyi kis klub vezetését, legyen az is világhírű.

Az Újpesti Torna Egylet 1885-ben alakult. A tornászokat követték mások (az első bajnoki címet a klubnak Kémédi Ernő 1906-ban szerezte 120 yard gátfutásban), de nem tartozott a legnagyobb egyesületek közé. De ha egy Aschner vezeti, ennyi nem elég! 1921-ben, már megválasztása évében kijelölte a gyár területén egy stadion helyét, felkérte az ünnepelt olimpiai bajnok építészt, Hajós Alfrédot a tervezésre, és már egy évre rá – pénz nem számít – át is adták a kisváros nagy stadionját: 20 ezer néző, fedett páholyok az adományozóknak: csupa zsidó nagyiparos, Aschner, Mauther, Wolfner…

Ahogy Egger kisvállalatából a világ egyik legjelentősebb cégévé fejlesztette az Egyesül Izzót, úgy nyílt ki a világ az elnök munkája nyomán az UTE egykor egyetlen tornatermet jelentő sportklubja előtt is. Olimpiai sikerek, válogatottak sora, bajnoki címek több sportágban – torna, tenisz, atlétika -, és persze a foci! 1920 és 1942 között 20 dobogós helyezés, köztük öt bajnoki cím! A város, Újpest – bizony, addigra a gyárnak, a körülötte épült házaknak, más üzemeknek köszönhetően nagyra nőtt a poros falu – nagy csapatot, nemzetközi hírű klubot tudhatott magáénak. Itt alakult ki a Fogl-gát (a két hátvéd, Fogl Károly és József zseniális védőmunkája), az 1938-as vb-ezüstöt elért válogatottban öten szerepeltek Újpestről, köztük a legendás „Ábel”, azaz Zsengellér Gyula.  Az UTE Közép-európai Kupát és Bajnokok Tornáját nyert akkoriban.

Aschner elképesztő bőkezűséggel adakozott. Addigra övé volt a részvénytöbbség, mondhatnánk, volt miből, na de ennyit? Lakótelepet építtetett a dolgozóknak, klubházat, kultúrházat, sportpályákat, teniszkomplexumot, hétvégi üdülőt és a máig ismert Tungsram uszodát a munkásoknak. Kitüntetés volt nála dolgozni, amint irigylésre méltó az UTE szurkolójának lenni.

Emellett vallási közösségének is egyik legbőkezűbb tagja volt. Feljegyezték, hogy minden évben az akkori éves átlagfizetés kétszerese volt az egyházi adója, emellett zsinagógák építésére vagy felújítására épp úgy megnyílt a bukszája, mint ahogy nagyrészt az ő pénzéből tartották fent a budai árvaházat.

Ő maga a '30-as években Budára, az Apostol utca 13-ba költözött, ma is látható villáját Alpár Ignác tervezte. Hírhedt épület lett: a megszállás napján, 1944. március 19-én a bejelentésre, pontos címre érkező Gestapo innen hurcolta el a híres nagyiparost egyenesen Mauthausenbe. Nem csak őt kellett eltüntetni, a házára is szemet vetettek: ide költözött a magyar zsidóság deportálását irányító Adolf Eichmann, ezt az épületet hívták Eichmann-villának.

Mondják, 100 ezer svájci frankba került a kiszabadítása, a nácik ennyiért engedték el a koncentrációs táborból. A Tungsram magyar és külföldi tulajdonosai fizették ki a váltságdíjat. A Svájcon keresztül, legyengülten, súlyos betegen, két év bolyongás után hazatérő 75 éves ember soha semmit nem kapott vissza vagyonából. Elveszett a gyára, háza, szinte mindene.

Az életművét jelentő üzemmel azonban nem tudtak mit kezdeni nélküle. Fel kellett éleszteni a gyártást is, a régi üzleti kapcsolatokat is. 1947-ben kinevezték a Tungsram alelnökének: a külföldi partnerek benne bíztak, őt ismerték – és feltételeket szabtak. Az egyik ő maga, Aschner Lipót volt. Csak vele voltak hajlandók tárgyalni. A másik, hogy nem államosíthatják a kommunisták a Tungsramot. (Így is lett, ezért maradt meg a szocialista évek alatt a különben nem létező részvénytársasági forma. Még egy ilyen volt, az IBUSZ RT.)

Aschner 1951-ben hunyt el, nagyon megöregedve, nagybetegen, az utolsó pillanatig a gyárért, élete főművéért dolgozva. A magyar ipartörténet, az UTE, az időközben poros kisfaluból a főváros részévé vált Újpest a nagy álmok megvalósulását köszönheti neki.  A Kozma utcai zsidó temetőben nyugszik. Ahogy nem volt díszes temetése, nincs ma sem kultusza. Pedig kevesen tettek annyit a múlt századi Magyarország nemzetközi jó híréért, mint ő maga.

Mondják, élnek leszármazottai, unoka, dédunoka a világban, talán az Egyesült Államokban. Tudatni kéne velük, hogy vannak újpestiek, akik emlékeznek, mennyit köszönhet a település vagy éppen szeretett sportklubjuk a családjuknak. Majdnem mindent.

Kép forrása: rabbi.zsinagoga.net

Ha tetszett a poszt, és szeretnél szurkolni a rasszizmus ellen, kövesd a Szurkoljunk a rasszizmus ellen Facebook oldalt.

https://www.facebook.com/szurkoljunkarasszizmusellen

23 komment

Címkék: foci rasszizmus szurkolás Aschner Lipót

A bejegyzés trackback címe:

http://rajtammulik.blog.hu/api/trackback/id/tr45784791

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

aeidennis 2014.01.28. 08:54:52

Az Újpestre vonatkozó lakosságszám egészen biztos téves, Újpesten 1890-ben már 23000 ember élt, 1910-ben pedig 55000. 1907 óta rendezett tanácsú város, azelőtt nagyközség.

Magyar Vitéz · http://objektivmagyarsag.blog.hu 2014.01.28. 09:07:20

ezek nélkül az emberek nélkül magyarország olyan provinciális pusztai tanya lenne csupán, mint amilyen ostoba középkori istenfélő világba a mostani orbán kormány igyekszik minden erejével taszítani magyarországot.

Töksi 2014.01.28. 10:03:57

Fradistaként minden tiszteletem Aschner Lipóté! Írjatok Brüll Alfrédról, az MTK elnökéről is, ő sajnos nem élte túl a nyilasokat :-(

Töksi 2014.01.28. 10:06:41

@Magyar Vitéz: még jó, hogy a hozzád hasonló kártékony majmokból sokkal kevesebb volt/van, mint az aschnerlipótokból...

crazyfish 2014.01.28. 10:37:39

...Mert lila az isten...:)
Akinek az Isten többet adott (tehetség, pénz stb)
és azt a környezetük, közösségük jobbá tételére használták, ÖRÖK TISZTELET bárkik is voltak...
a nagy fővárosi klubok alapítói méltán érdemlik meg, ezt a tiszteletet...

Köszi a postot!!!

tothh · http://polizis.blog.hu 2014.01.28. 10:45:16

Nagyon jó, tanulságos írás!

Egy apró pontosítást tennék: 1952-ben halt meg. (Forrásom a Tungsram Rt. története c. kiadvány, de ez áll az emléktábláján is, ami a róla elnevezett téren található)

zanzibar 2014.01.28. 11:17:13

Nagyon jó írás. Legalább öt jó filmre való sztori van benne, jó lenne, ha legalább egy készülne belőle.

belgabela 2014.01.28. 11:45:06

az UTE 1885-ben alakult meg.

Az alapítók:

Húsz lelkes ifjú 1885. június 16-án a piactéri iskola egyik tantermében kimondja az Újpesti Torna Egylet megalakulását. A rövidesen csatlakozó tagok száma mindössze 78. Ennyien fogadják el a klub jelszavát: Egység, Épség, Egyetértés. S ennyien egyúttal azt is, ami a későbbiekben a folytonosságot jelzi és jelképezi: legyen az UTE színe lila-fehér.
Az alakuló közgyűlés azonnal megválasztja az egyesület első vezérkarát:
Elnök – mi sem természetesebb – Goll János,
Alelnök: Farkas Gyula,
Titkár: Ugró Gyula,
Pénztáros: Székely-Sonnenfeld Ábris,
Ellenőr: Eisner Róbert,
Jegyző: Héderváry-Hádl Sándor,
Ügyész: Dr. Kolpaszky István,
Művezető: Berényi Antal.

1869-ben 7.000, 1890-ben 23.000 lakosa volt Újpestnek, 1910-ben 55.000. Nme nagyon lehetett nyolcszáz lakosú kis falu, 1900 körül.

Aschner akkor még csak tizenhárom éves volt, tehát a cím rossz, ha később benne is van az írásban az igazság.

Aschner a profi sport alapjait teremtette meg az UTE keretein belül. Más újpesti nagyiparsokkal együtt, mint például Mauterer. Az ő pénzükből lett profi bajnok, hétszer az újpest fociban, 1929-1930-tól, 1947-ig. Az első bajnokok bajnoka egész Európa ellen Zürichben 1930-ban. De azért előtte is volt már érmes az UTE fociban, 16-17-ban, 18-19-ben bronz, 20-21-ben ezüstérmes. A Fogl fivérek, Schaller, Szidon, a későbbi gólkirály Priboly már válogatottak. (Az első válogatott az Újpestből, a Molnár testvérpár volt, 1906-07-ben összesen ötször.)

A pólósok meg az összes bajnokságot megnyerték a harmincas években, egymás után tízet. Ma is rekordbajnokok.

Szóval volt elég érdeme az Aschneréknek, nem kell többet tulajdonítani nekik, mint emennyi az ővék!

belgabela 2014.01.28. 11:50:29

Bocsánat! Az Újpest város lakosságszámára vonatkozó adatokat rossz helye írtam. Az utolsó mondat előtt a helyük!

aeidennis 2014.01.28. 12:04:50

Assakürt, a szülőfaluja volt 800 fős kisközség Nyitra vármegyében.

Lindalinda 2014.01.28. 12:05:03

"A Polgári Platform sorozatot indított azokról az emberekről, akik maradandót alkottak a magyar sportban, így büszkeséget és jókedvet teremtettek hazánkban, de nem szerepelnének egyetlen rasszisták által megírt magyar sporttörténetben sem. Mert a rasszisták gyengíteni akarják a magyar nemzetet, nem erősíteni. "

Na ennyi elég is! Bemutatkoztatok! De ez itt akkor is Magyarország, a magyar emberek földje.

belgabela 2014.01.28. 12:22:01

@aeidennis: Ez magyrul nem azt jelenti:

"Akkor már 20 éve élt az odaköltözésekor alig 800 fős kistelepülésen, Újpesten, ahová sorra telepített kutatólaboratóriumokat, gyáregységeket, mígnem az egész nagyvállalat mindenestül odakerült."

bloggerman77 2014.01.28. 12:22:01

"Akkor már 20 éve élt az odaköltözésekor alig 800 fős kistelepülésen, Újpesten, "

**

Persze.

1870-ben 6770 lakos, 1910-ben 55 ezer. A nagy antifasisztáskodás közepette néha a tényeket is figyelembe kéne venni.

bloggerman77 2014.01.28. 12:30:06

"Mondják, élnek leszármazottai, unoka, dédunoka a világban, talán az Egyesült Államokban. "

*

Ausztráliában él a leszármazott, magyarul nem tud, és amúgy futball játékos és nem érdekli a család múltja, sem Magyarország.

Oscar Schmidt 2014.01.28. 12:36:13

„Célunk az alkotmányos demokrácia és a szabadság eszméinek polgári képviselete, a szélsőségektől mentes középosztály kultúrájának népszerűsítése, a szabályozott, szabad piacgazdaság melletti kiállás, valamint az emberi jogok védelme.”

Na, ennyi elég is volt.

bloggerman77 2014.01.28. 12:43:48

"Az ő laboratóriumaiban fejlesztették ki a fénymásoló ősét, a televíziós képcsövet, a fotocellát és az első rádiólokátort, amivel feltérképezték a Holdat. (Tudták, hogy ez Újpesten, a gyárudvaron történt? Ez volt a híres Holdradar-kísérlet.)"

**

:)

Persze, a röntgent meg Vlagyimir Vlagyimirovics orosz muzsik találta fel, amikor részegen hazatérve így kiáltott a feleségének: Átlátok rajtad, te büdös kurva!Az Egyesült Izzó laboratóriumában valóban történtek világraszóló fejlesztések (wolframszálas izzólámpa, kriptongázas égő), de az említett televíziós képalkotás-kísérlet messze lemaradt a német hasonló kísérletek mögött, a holdradar kísérlet pedig az amerikaiak mögött. A radarozás alapja meg az volt, hogy a németek az Izzóban alkatrészeket gyártottak a katonai radarjaikhoz.

prick 2014.01.29. 11:50:43

@Lindalinda: csak ne te és elvbarátaid mondják már meg ki számít magyarnak ezen a földön ha lehet.

belgabela 2014.01.29. 12:34:51

@prick: Úgy érzed, hogy te nem magadról monodod? Kétségeid vannak? Mert, ha nincsenek, akkor mire?

prick 2014.01.29. 13:01:15

Én magamról tudom, másoknak is meghagyom ezt és ezt is tanácsolom nektek is.

prick 2014.01.29. 14:55:00

@prick: Te ki vagy? Mert ez az én Nick nevem és az én blog.hu-s profilom. Ha nem rokonom vagy,aki véletlenül felfedezte magának a blogos oldalakat a bejelentkezve hagyott profilommal, akkor kurva gyorsan felejtsd el. Vagy, ha feltörted a levelezésemet, hogy a nevemben trollkodj, akkor csak simán baszd meg te fasz.

Kowalski, helyzetjelentést! 2014.02.03. 21:05:27

Pont egy évvel korábban, az előző születési évfordulón jelent meg Zolirabbi blogján cikk Aschner Lipótról. Ő meg 700 fősnek nevezi Újpestet: "Ebben a kis faluban – Assakürtön – született meg 141 esztendővel ezelőtt, 1872. január 27-én, Aschner Ármin kocsmáros és Wertheimer Emma gyermekeként az a kisfiú, aki 40 esztendő múlva világhírű teszi egy Budapest melletti 700 fős nagyközség iparát és sportegyesületét." Fura egybeesés ez a két nagyságrenddel alábecsült lélekszám.

A csapos közbeszól 2014.12.04. 19:10:19

@Kowalski, helyzetjelentést!:
Nem lehet, hogy az első írásban egyszerűen lemaradt egy "0", mert hogy az körülbelül megfelelne a valóságnak.