HTML

Rajtam múlik

A Polgári Platform pártok fölött álló civil szervezet. Célunk az alkotmányos demokrácia és a szabadság eszméinek polgári képviselete, a szélsőségektől mentes középosztály kultúrájának népszerűsítése, a szabályozott, szabad piacgazdaság melletti kiállás, valamint az emberi jogok védelme. Legfontosabb küldetésünk, hogy mozgósítsuk az embereket a választásokon való részvételre, hiszen sorsunk a saját kezünkben van.

Köszönjük!

Friss topikok

Brüll Alfréd - Frédi bácsi, az Elnök úr

2014.02.03. 14:27 :: rajtammulik

A Polgári Platform sorozatot indított azokról az emberekről, akik maradandót alkottak a magyar sportban, így büszkeséget és jókedvet teremtettek hazánkban, de nem szerepelnének egyetlen rasszisták által megírt magyar sporttörténetben sem. Mert a rasszisták gyengíteni akarják a magyar nemzetet, nem erősíteni. Sorozatunk újabb része Brüll Alfrédről olvasható, Rónai Egon tollából.

Ez nem az MTK története, hanem egy sportrajongóé. Hogy mégis összecseng a kettő, az viszont semmiképp sem véletlen.

Akkor már réginek számított a klub. Az egyik legrégibbnek, hiszen 1888-ban alakult. Nevének megfelelően – Magyar Testgyakorlók Köre – mindenkit vártak, aki a sport bármely ágát és formáját versenyszerűen kívánta űzni. Az alapítók bohém, a kihívásokat nem a kártyaasztalnál vagy a párbajasszókban, hanem a sportteljesítményben kereső fiatalemberek voltak, ám eleinte „székhelyük” azért mégis egy kávéház volt a körút és a Podmaniczky utca sarkán. 

Brull-Alfred.jpgAz első sportklub volt az MTK, ahol nők is tagok lehettek. Ahol nem számított a származás és az iskolázottság. 1903-ban egy ilyen, 15 éves tradícióval bíró egyesület vezetéséhez csatlakozott Brüll Alfréd nagyiparos, gyáros.

Rögtön alelnöknek választották, jól ismerték őt korábbról. Megszállott volt. Magányos farkas, sportbarátokkal, üzlettársakkal, család nélkül, feleség nélkül, rengeteg szenvedéllyel. Nem volt műgyűjtő, ő a sportokat gyűjtötte. A legenda szerint övé volt az első automobil Budapesten. Ha igaz, ha nem, az első autóverseny megrendezését mindenesetre ő finanszírozta. 1905-től majd negyven éven át volt az MTK elnöke.

Ott ült az MLSZ alakuló ülésén. Elnöke volt az úszószövetségnek, a tornászoknak, a birkózóknak. A Nemzetközi Birkózó Szövetségben is elnökké választották. Élete során 25 különféle sportszervezetet vezetett. Fizette a cechet az első professzionális balatoni vitorlásversenyen. És fizette, ha kellett, az MTK szakosztályait, sportolóit, edzőit. Hozatott edzőt, sportolót külföldről. (Különben ebben is az első volt az MTK.)

Zsidó nagyiparos volt. Csodabogárnak számított Goldberger Leó, Kornfeld Móric, Aschner Lipót és a többi mágnás társaságában. Nem is járt kaszinózni, kerülte a puccparádékat. A pályákon, az edzőtermekben, a lelátón érezte otthon magát.

Apropó, lelátó. Budapest Székesfőváros Tanácsa 1911-ben Brüll Alfréd kérésére sportpálya építésére adott telket a klubnak, 7 holdnyi földet, a város szélén, a Temető dűlőben. Az elnök magánvagyona bánta a 25 000 nézőt befogadó – és rendre megtelő – stadion felépítését. Neki 150 ezer pengőjébe került a mindmáig az MTK otthonát jelentő Hungária körúti pálya. (A második világháborúban majdnem teljesen elpusztult stadionból csak a kapuk mögötti köríves lépcsősor maradt meg, sajnos a mai napig szinte eredeti állapotában.) A nyitómeccset – hogy lehetett volna másként? – a Fradi ellen játszották a kék-fehérek, 1-0-s MTK győzelem született.

Zsidó nagyiparos, magyar nagypolgár volt. Ellenállt minden törekvésnek, amely valamiféle zárt klubbá alakította volna az egyesületet. A tehetségben hitt, a fair play-ben, nem a faji vagy anyagi különbözőségben. Nem mondhatjuk tehát, hogy megfelelt a kor szellemének. Kimondva is egy polgári értékeket valló, minden irányból nyitott egyesületet épített.

Fizette szegény sportolók taníttatását, az első klub volt az MTK, amely általa segítette a rászoruló versenyzőket lakbér-kiegészítéssel. Munkát adott a sikeres versenyzőknek, hiszen akkoriban a sportban nem lehetett megélhetést találni. Nagyvonalúan kölcsönzött megszorult versenyzőinek, állítólag mondása volt, hogy ne pénzzel, hanem eredménnyel gyere vissza.

Világraszóló sikerek jöttek. Atléták, birkózók, ökölvívók és asztaliteniszezők, a fociban Schlosser, Orth, Titkos, Cseh, Sas, és a többi világklasszis, az úszók, vízilabdázók sorra nyerték a bajnokságokat, olimpiai érmeket.

Brüll 1941-ben, a zsidótörvények értelmében már nem viselhetett semmiféle pozíciót. Sőt, az MTK-nak is nyilatkoznia kellett (épp úgy, mint valamennyi klubnak), hogy sportolói, vezetői, tagsága körében nincs zsidó származású. Az elnök, a mecénás, akinek a sport és az MTK volt az élete értelme, felajánlotta lemondását. 

Vajon hányszor, hány helyen (sportban, közéletben, bárhol) fordulhatott elő akkoriban, hogy a megbélyegzett, származásával revolverezett, vagyonától, életétől megfosztani kívánt ember mellett úgy állt volna ki szűkebb közössége, ahogy itt történt? Az MTK – és annak Hungária nevű professzionális labdarúgócsapata – nem fogadta el az elnökük lemondását. Úgy döntöttek, nélküle nem folytatják. A klubot feloszlatták, Frédi bácsi nélkül nem lesz MTK.

Innentől Brüll Alfréd története a magyar holokauszt története, egy rövid kanyarral, egy utolsó eséllyel. Salamon Béla, a kor híres nevettetője később úgy mesélte, hogy addigra Brüll a zsidótörvények által korlátozott, folytonosan szűkülő gazdasági lehetőségek és az MTK költségeinek folyamatos finanszírozása között őrlődve, távolról sem számított gazdag embernek: mindenét a klubjára költötte. Még 1941-ben, az MTK önfeloszlatásának évében sikerült Svájcba menekülnie. De szenvedett idegenben, hiányoztak a sportbarátok, a közösség, a hazája.

Úgy hallotta, Horthy leállítatta a zsidóüldözést. 1944 nyarán visszatért Budapestre. Sorsa innentől ismeretlen, a háború után beszélték, hogy a nyilasok Kecskeméten kivégezték. Mások tudni vélték, hogy Auschwitzban ért véget az élete.

A magyar sport, a magyar olimpiai bajnokok, a válogatott klasszisok és a szegénysorú tehetségek barátja, mecénása, sportágak meghonosítója 68 éves volt.

Klubja az első volt, 1945 februárjában, amely újjáalakult a pesti romokon. A Brüll Alfréd életét kitöltő MTK most 125 éves.

Ha tetszett a poszt, és szeretnél szurkolni a rasszizmus ellen, kövesd a Szurkoljunk a rasszizmus ellen Facebook oldalt.

https://www.facebook.com/szurkoljunkarasszizmusellen

kép: www.szombat.hu

Szólj hozzá!

Címkék: foci stadion rasszizmus szurkolás Brüll Alfréd

A bejegyzés trackback címe:

http://rajtammulik.blog.hu/api/trackback/id/tr765795938

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.