Olimpiai bajnok 29 és 41 éves korában
A Polgári Platform sorozatot indított azokról az emberekről, akik maradandót alkottak a magyar sportban, így büszkeséget és jókedvet teremtettek hazánkban, de nem szerepelnének egyetlen rasszisták által megírt magyar sporttörténetben sem. Mert a rasszisták gyengíteni akarják a magyar nemzetet, nem erősíteni. Sorozatunk újabb részében Elek Ilonáról írunk.
Első női olimpiai bajnokunkról kevesen tudják, hogy majdnem zongorista lett. A Zeneakadémia hajdani igazgatója – osztva Csibi édesapjának álláspontját – úgy vélekedett, a fiatal lánynak a zongora mögött a helye. Ez pedig egybecsengett a család azon álláspontjával is, hogy a vívás nem egyeztethető össze a művészi pályával, meg ugye merev kézzel, csuklóval bizony nem lehet zongorázni. Ilona azonban maradt a páston, ahol szintén élvezhette a rivaldafényt, amit az imádott hangszer mögött is megtapasztalt. Olasz edzője szerint is igazi primadonna volt, szinte csak akkor tudott tökéletesen vívni, amikor nagy közönség előtt léphetett „színpadra”.
16 év alatt három egymás utáni olimpián képviselte Magyarországot. Berlinben (1936) nyerte az első női magyar aranyérmet. Mivel a második világháború hosszú szünetre ítélte, csak 12 évvel később védhette meg címét Londonban úgy, hogy a háborús években származása miatt kényszerpihenőn volt – a zsidótörvények miatt nem sportolhatott. 1952-ben Helsinkiben pedig éppen lecsúszott a dobogóról. Pedig ekkor már 45 éves volt, és igazi szenzáció lett volna, ha sikerül érmet nyernie.
Legemlékezetesebb aranya természetesen a berlini volt, ahol nemcsak a színes bőrű amerikai atléta, Jesse Owens 4 aranya dühítette fel az árja faj felsőbbrendűségét hirdető Hitlert, hanem a zsidó származású magyar lány is. Bár pont a származása miatt kizárták a Honvéd Tiszti Vívó Klubból, valamint a DAC-ból, az olimpián mégis ő bizonyult a legjobbnak. Ráadásul pont egy német sportolót szorított le a dobogó legfelső fokáról. A tőrvívás dobogósai mindhárman zsidók voltak. A második helyezett német Helene Mayer és a bronzérmes osztrák Ellen Preis is zsidó felmenőkkel büszkélkedhetett. (Külön érdekesség, hogy az apai ágon zsidó Mayer a dobogó második fokán náci karlendítéssel tisztelgett, majd pár év múlva pont a náci törvények miatt elmenekült a Harmadik Birodalomból.)
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a következőképp értékeli az 1936-os sikert: „Ilona első magyar női sportolóként lett olimpiai bajnok, s ezzel a nemzeti szocializmus fölött is győzelmet aratott, hiszen zsidó volt". 1948-as londoni győzelmével kapcsolatban pedig így ír a NOB: „Elek Ilona nemcsak ellenfeleinél bizonyult jobbnak, hanem a háborút, az idő múlását is legyőzte. Bizonyította, a szellem, a lélek erejét, és páratlan pályafutása arra is felhívja a figyelmet, hogy jó fizikum, erőnlét is szükséges a sikerekhez. Valamennyien csodáljuk őt.”
Ha tetszett a poszt, és szeretnél szurkolni a rasszizmus ellen, kövesd a Szurkoljunk a rasszizmus ellen Facebook oldalt.
https://www.facebook.com/szurkoljunkarasszizmusellen
kép: wikipédia
