HTML

Rajtam múlik

A Polgári Platform pártok fölött álló civil szervezet. Célunk az alkotmányos demokrácia és a szabadság eszméinek polgári képviselete, a szélsőségektől mentes középosztály kultúrájának népszerűsítése, a szabályozott, szabad piacgazdaság melletti kiállás, valamint az emberi jogok védelme. Legfontosabb küldetésünk, hogy mozgósítsuk az embereket a választásokon való részvételre, hiszen sorsunk a saját kezünkben van.

Köszönjük!

Friss topikok

Guttmann Béla - zseni és svihák

2014.06.12. 12:12 :: rajtammulik

A Polgári Platform sorozatot indított azokról az emberekről, akik maradandót alkottak a magyar sportban, így büszkeséget és jókedvet teremtettek hazánkban, de nem szerepelnének egyetlen rasszisták által megírt magyar sporttörténetben sem. Mert a rasszisták gyengíteni akarják a magyar nemzetet, nem erősíteni. Sorozatunk újabb része Guttmann Béláról olvasható, Rónai Egon tollából.

GuttmannBela 3.jpgIgazából tánc- és illemtanár volt. Illetve nem, de Bécsben saját tánciskolája is volt a húszas évek végén.

Igazából minden idők egyik legnagyobb futballistája volt. Mondják legalábbis, mert ezt már magyar kortársai is inkább hírből tudták. Elég keveset játszott itthon.

Igazából egy kiállhatatlan fráter volt, aki szinte minden klubvezetőtől haraggal vált el. A játékostársai, később, edzőkorában játékosai viszont imádták: értük veszekedett. No, jó, meg magáért is.

Igazából edzőzseni volt, megváltoztatta a brazil és a portugál futballt, megnyert – volna – mindent, ha kicsit tovább marad a kluboknál. Azért így se rossz: két BEK-győzelem (ma BL lenne), brazil, magyar, portugál bajnok és kupagyőztes.

Igazából valódi csibész volt. Világjáró kávéház-töltelék, bohém kalandor, alkoholcsempész (az amerikai szesztilalom idején). És mindmáig hivatkozott stratéga, a 4-2-4-es formáció tökéletesítője, alighanem a leghíresebb magyar edző.

 Guttmann_Bela 2.jpg

Tudom, sokaknak a neve nem mond szinte semmit: Guttmann Béla.  Rövid ideig Gárdos Béla, de aztán legyintett erre is: ezeknek legyek én Gárdos? És visszavette a Guttmann nevet.

Amúgy is nagyvonalúan bánt az életével: 1900-ban Budapesten született, zsidó polgárosodó családban. Mint akkoriban a városi fiatal zsidóság jelentős része, ő is a sportban látta a lehetőséget a felemelkedésre, és a tehetsége is hamar kitűnt. A Törekvés ifi csapatából 19 évesen igazolta le az MTK, ahol kétszeres bajnok és 21 évesen válogatott játékos lett.

Mindjárt az első nemzeti meccsén gólt szerzett, pedig az a középpályáról akkoriban ritka volt. A németeket vertük 3-0-ra 1921. június 5-én. Nem lett alapember, mindössze három válogatott meccsel a háta mögött mégis pályára lépett az 1924-es, balul sikerült olimpián. Az első fordulóban még sima 5-0 volt a lengyelek ellen, majd jött a pofon, 3-0-s zakó az egyiptomiaktól (!), és kiesés.

Persze, Guttmannál ennek is története van. Már a budapesti elindulásnál, a pályaudvaron összeveszett a csapatvezetőkkel:

Ez a sok léhűtő pályára is akar lépni vagy csak rajtunk élősködnek? – kérdezte jó hangosan, meglátva a 22 tagú „sportvezetői” csoportot. Felháborodása csak nőtt, amikor megismerte a csapat szállását. Először nem akart beköltözni a fürdő nélküli szobába, majd a rovarokkal volt baja, végül a zajjal, amely a szállodának helyet adó Montmartre-ról szűrődött be.

Végül csapattársai biztatására a hotelben összefogdosott patkányokat szögelte a sportvezetők ajtajára.

Többé nem hívták a válogatottba. Igaz, ő is másfelé törekedett már: Bécsben a korabeli profi sztárcsapatnál, a Hakoah Wiennél játszott légiósként, a maga korában elképesztő összegért, a csapat költségvetésének negyedéért! A magyar futball korabeli erejét és tekintélyét mutatja, hogy csapattársa volt Nemes Sándor, Fábián Sándor kapus, Eisenhoffer József, Hess Lajos és Schwartz Ernő, igaz, ők Guttmann gázsijának töredékéért.

A Hakoah sorsát a sikere pecsételte meg: 1925-ben bajnokságot nyert, majd hírverő túrára (akkoriban így hívták a sokmeccses turnékat) indult az Egyesült Államokba. Ott az olasz és dél-amerikai emigránsok tudták, mi az a foci, a többgenerációs amerikaiak nem, de tanulni akartak: a 19 fős utazó keretből hatan tértek haza Európába. Persze, Guttmann nem volt köztük. Nyolc év alatt öt tengerentúli klubban szerepelt. Mind new york-i volt - nem akármilyen csapatok, mondhatnánk ma: NY Giants, NY Soccer) – és a mi fiúnk habzsolta az életet.

Minden fölös pénzét alkoholba fektette. Nagy üzlet volt az az alkoholtilalom idején. Csődbe is vitte egy razzia (megúszta az eljárást) és a tilalom vége.

Visszaindult Európába, Bécsben a Hakoah edzője lett, de nem tűrte, hogy beleszóljanak korábbi főnökei a munkájába, két év után elment Hollandiába (Enschede), aztán visszahívták Bécsbe.

Az volt az edzői hitvallása, hogy a harmadik évet már nem szabad ugyanott tölteni. Ennek mindvégig megfelelt, néha önként, néha kényszerből.

Aschner Lipót, az Újpest mecénása, klubigazgatója hívta haza 1939-ben, aranyáron megfizetve a világlátott edzőt. Zsengellérék csapata Guttmann irányításával 107 gólt lőve bajnok lett és a Közép-Európa Kupa győztese. Mesélik, Guttmann az esti ünnepi vacsorán már fizetésemelést kért. Ezen az eddig is busásan fizető Aschner úgy felháborodott, hogy hangját megemelve rendelte magához másnap délre az edzőt. Guttmann helyett azonban csak egy felmondó levél érkezett.

Aztán néhány évig nem a sportról szólt az élet, hanem a túlélésről. Guttmann Bélát 1944 nyarán egy pályaudvarra tartó menetoszlopba irányították a zsidókra vadászó csendőrök. Hatodmagával a sötétedés kavarodásában sikerült megszöknie – egészen Svájcig futott.

1945 őszén már a Vasas edzője. Voltaképpen hazatért, hiszen az angyalföldi klub volt az első csapata, ma úgy mondanánk: nevelőegyesülete. Illovszkyékkal egy ezüstérem jutott. Aztán rövid temesvári kitérő után megint az Újpest. A háború előtti bajnokcsapatból egyetlen ismerőst talál ott, Zsengellért. Új csapat, hagyományos eredmény: bajnok az UTE!

A következő szezont Kispesten kezdte. Idegenben, Győrben lehívta a pályáról a durváskodó, rossz napot kifogó Patyit. De ő nem jött, mint kiderült azért, mert Puskás, az ifjú csillag szólt: nem mész sehová!

Így hát ment az edző. Felállt a kispadról, felült a győri lelátóra, és másnap bement a klubelnökhöz: ennyi volt! Úgy döntött, nem marad, állítólag személyesen Sebes Gusztáv, a korabeli pártvezetéshez (is) bejáratos futball legenda intézte az engedélyt: hivatalosan, nem disszidensként mehet külföldre dolgozni! Persze, két év elteltével már hazaárulónak számított, hiszen a megadott határidőig nem tért vissza.

Volt dolga bőven: olasz, argentin, ciprusi csapatok után a Milannal majdnem bajnokságot nyert: összeveszett az elnökkel, az kirúgta néhány fordulóval a szezon vége előtt! Állítólag ennek az esetnek a következménye, hogy minden ezt követő szerződésének része volt: nem lehet kirúgni, ha első helyen áll a csapattal.

Bécsben, a repülőtéren várt egy olaszországi járatra, amikor szembe jöttek Puskásék. Túl voltunk a magyarországi forradalmon, Dél-Amerikába indultak, pénzt csinálni a hírnevükből, a Honvéd nagycsapatának hírességeiként. Öcsi megkérdezte: Béla bácsi, nem jön velünk?

Az Itáliába tartó járat Guttmann nélkül szállt fel. Névleg edzősödött pár nem hivatalos meccsen Puskáséknak, aztán a brazil Sao Paolo edzője lett – és bajnokot csinált belőlük. Taktikáját, a 4-2-4-et alkalmazta a brazil válogatott az ’58-as vb-n, amit meg is nyert.

De Guttmann addigra már Portugáliában vitte bajnokságra a Portót, majd azonnal a legfőbb ellenlábashoz, a Benficához igazolt.  Két bajnoki arany és egy Barcelona elleni BEK-győzelem után a futballtörténelem egyik sokszor emlegetett fejezete következett.

Az újabb BEK-döntő: Real Madrid – Benfica! A királyiak még Puskással, a Benfica már Eusebióval, Guttmann mozambiki „találmányával”! Micsoda csapatok, micsoda nevek – és micsoda meccs!

A félidőben Puskás mesterhármasával a spanyolok vezettek 3-2-re. Állítólag Guttmann azt mondta az öltözőben csapatának: ezeknek végük, tiétek a kupa, rúgjatok nekik ötöt!

5-3 lett, így ezzel a Benfica az első csapat, amely európai kupadöntőben legyőzte a Realt. Guttmannt a portugálok edzőzseninek, géniusznak, magyar varázslónak nevezték.

Úgyhogy felállt és távozott, de erre még visszatérünk.

Uruguayba ment, hogy azon nyomban bajnokságot nyerjen a Penarollal, majd Ausztriába, ahol szövetségi kapitány lett: le is győzték a mieinket a Práterben 1-0-ra. Azt nyilatkozta a bécsi sajtónak, hogy örül az eredménynek és fáj a szíve a magyarok veresége miatt.

Még 10 évig edzősödött, 74 évesen fejezte be. Visszahívták a Benficához (újabb bajnoki cím), elment a Panathinaikoszhoz, aztán vissza a Portóhoz, de Magyarországra már nem. Azt a fejezetet 1948-ban lezárta.

Portugáliában azonban ma is gyakran emlegetik a magyar varázslót. Mindinkább félelemmel vegyes tisztelettel. Idén még szobrot is állítottak Guttmann Bélának a Benfica-stadion előtt, nem csak hódolatuk jeléül, hanem engesztelésül is.

Történt ugyanis, hogy a Real elleni BEK-diadal után Guttmann jó szokása szerint a klubelnöktől fizetésemelést és prémiumot követelt. Antónió Mundruga a szerződésre hivatkozott, illetve épp arra, hogy abban ilyesmiről szó sincs.

Guttmann Béla tokostul vágta rá az ajtót, de a legenda szerint még visszafordult és megátkozta a klubot: 100 évig nem nyertek semmilyen kupát, mondta. Állítólag.

Ha igaz, ha nem, az tény, hogy azóta öt BEK- és BL-döntőt és 3 UEFA-döntőt bukott el a portugál csapat. A helyiek gyanakodnak: a magyar tényleg varázsló volt.

Az talán nem, de a magyar edző valamit – sok mindent – nagyon tudott: futballozni, tehetségeket felfedezni, csapatot, taktikát formálni, győzni, pénzt keresni, világot járni, világpolgárként pesti sviháknak maradni.

Magyar edzőként külföldön élni haláláig, 1982-ig. Mert magyar edző volt teljesen, igazán. Jut eszembe: tudják melyik csapat játszott még Guttmann együttesein kívül abban a bizonyos 4-2-4-es felállásban?

A magyar Aranycsapat.

 guttman1.jpg

Ha tetszett a poszt, és szeretnél szurkolni a rasszizmus ellen, kövesd a Szurkoljunk a rasszizmus ellen Facebook oldalt:

https://www.facebook.com/szurkoljunkarasszizmusellen 

képek forrása: wikipédia, acmilan.hu, magyarhirlap.hu

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://rajtammulik.blog.hu/api/trackback/id/tr646297822

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

maracanazo · http://mindenuruguay.blog.hu/ 2014.06.13. 05:30:36

Nagyon érdekes írás! A párom édesanyja Peñarol-szurkoló, és amikor először találkoztam vele, mindjárt Guttmannt emlegette. Sőt, a Centenario Stadionban lévő focimúzeum idős portása is emlékszik még a magyar edzőre.

sakalakamo 2014.06.13. 16:38:51

Igazából jó volt ezt olvasni, nagyon tetszett. Elég lendületes volt, más ebből három részes posztot csinált volna.