Bár a 4 évente megrendezett választás nem az egyetlen mód arra, hogy állampolgárként én is, Te is, Mi is beleszóljunk a politikába, elmondjuk a véleményünket, mégis talán ez a legfontosabb részvételi lehetőség. Élnünk kell vele, hiszen végső soron a saját életünk múlik rajta. A szavazáskor a saját sorsunkról is döntünk. Lássuk hát, hogy is megy ez!
Mikor?
A négyévente megtartott országgyűlési választás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. A választásra áprilisban vagy májusban kerül sor. A Nemzeti Választási Iroda levélben tájékoztat minden választópolgárt arról, hol és mikor adhatja le szavazatát.
„Kopogtatócédula” helyett ajánlóív
A választópolgárok a választásokat megelőzően aláírásukkal akárhány jelölt indulását támogathatják, de mindegyiküket csak egyszer. A szavazólapra azok az egyéni jelöltek kerülnek föl, akiknek sikerült összegyűjteniük legalább 500 ajánlást. Míg korábban ajánlószelvényeket (közismert nevükön „kopogtatócédulákat”) gyűjtöttek a jelöltek és az aktivisták, 2014-től már ajánlóíveket lehet aláírni. Országos listát azok a pártok állíthatnak majd, amelyek legalább 27 egyéni jelöltnek tudták megszerezni a szükséges ajánlást, mindezt legalább 9 megyében és a fővárosban.
A nagy nap
Minden Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező választó két szavazólapot kap a szavazóhelyiségben, és mindkettőre csak egyetlen X-et húzhat be. Az egyik szavazólap az adott kerületben induló jelöltek nevét és jelölő szervezetét, a másik az országos listát állító pártok nevét tartalmazza. A két voks így akár különböző pártállású jelöltre, illetve listára is leadható. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok csak egy szavazólapot kapnak: ők csak pártlistára szavazhatnak, egyéni jelöltre nem.
A 106 egyéni választókerületben mindenhol az a jelölt nyer mandátumot, aki a legtöbb voksot szerzi meg. Elég csak elsőnek lenni az összes jelölt között. A vesztes jelöltekre leadott szavazatok nem vesznek kárba, hanem úgynevezett töredékszavazatok formájában hozzáadják őket a jelöltet állító párt országos listájára leadott voksokhoz. Sőt, újdonságként a győztes jelölteknek is jut majd több-kevesebb töredékszavazat, attól függően, hogy paraszthajszállal vagy nagy fölénnyel győzték-e le a második helyezettet.
A külhoni választópolgárok választójoga
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok csak akkor élhetnek választójogukkal, ha kérvényezik felvételüket a levélben szavazók vagy a külképviseleten szavazók névjegyzékébe. Ők kizárólag az országos pártlistákra voksolhatnak.
Nemzetiségi lista
A nemzetiségi névjegyzékben szereplő választók egyéni jelöltre és nemzetiségi listára adhatnak le szavazatot. A nemzetiségi listán induló, valamely kisebbséget képviselő jelöltek kedvezményesen juthatnak mandátumhoz. Egynél több kedvezményes mandátum azonban senkinek sem jár. Ahány kedvezményes mandátum talál gazdára a nemzetiségi listákon keresztül, annyival kevesebb mandátum kerül kiosztásra a többi pártnak az országos listán.
A nemzetiségi névjegyzékben szereplő szavazóknak el kell dönteniük, hogy nemzetiségi vagy országos pártlistára szeretnének-e szavazni. Erről akkor kell nyilatkozniuk, amikor kérik felvételüket a nemzetiségi nyilvántartásba.
Nem marad le, aki szól
Attól, hogy valaki külföldön tartózkodik a szavazás napján, még szavazhat. Azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kérhetik felvételüket a levélben szavazók vagy a külképviseleten szavazók névjegyzékébe, akik bár Magyarországon élnek, a választás napján a lakóhelyüktől távol tartózkodnak.
Annak sem kell hazasietnie, aki belföldön, de nem a lakóhelyén tartózkodik a szavazás napján. Viszont előre el kell intézni az átjelentkezést. Ehhez egy igazolást kell kérni a helyi választási irodánál (vagyis a jegyzőnél) legkésőbb a választás előtt két nappal. Bárhol is szavazunk az országban, a saját lakóhelyünk szerinti egyéni jelöltek közül válogathatunk, és természetesen országos listára is szavazhatunk.
Amire figyelni kell
Ne induljunk el szavazni személyi igazolvány és lakcímkártya nélkül! Ezek nélkül ugyanis dolgunk végezetlenül kell távoznunk, mert nem szavazhatunk. Akkor is hazaküldenek minket, ha lejárt személyivel érkezünk. Az értesítő cetlit, amit a választási irodától néhány héttel a választások előtt postán kapunk meg, nem kötelező magunkkal vinni, de jó, ha nálunk van, mert gyorsabbá teszi az ügyintézést.
A személyazonosság ellenőrzése után kapjuk meg a szavazólapokat. Ellenőrizzük, hogy le vannak-e pecsételve. Csak pecséttel együtt érvényesek! Sőt, arra is érdemes figyelni, hogy sikerült-e a biztosnak eltalálnia a szavazólapon arra kijelölt kis rubrikát. Ne legyünk szégyenlősek: ha a kolléga mellépecsételt, nyugodtan kérjünk új szavazólapot, jobb a békesség, és bosszantó, ha esetleg emiatt később érvénytelenítik a szavazatunkat.
A kreativitást nem a szavazólapon kell kiélni. Ha érvényesen akarunk szavazni, mindkét szavazólapra csak egyetlen X-et tegyünk, azt is valamelyik párt vagy jelölt neve melletti karikába. Elvileg nem gond, ha kilóg a körből, meg az sem, ha rajzolunk a szavazólapra valamit, de miért is kéne esélyt adni a szavazatszámláló bizottságnak arra, hogy érvénytelenítse a szavazatunkat?
