A hazai pályákon található gyűlöletkeltő megnyilvánulások visszaszorításának lehetőségéről beszélgettek volna a Polgári Platform tegnapi „Szurkoljunk a rasszizmus ellen!” pódiumbeszélgetésének résztvevői, ám már abban sem volt egyetértés a résztvevő Szurkolói Iroda elnöke, az MLSZ szóvivője, és az egyik Sportcsatorna főszerkesztője között, hogy rasszizmusnak számit-e, ha a szurkolói táborok kiüresedett szitokszóként „cigányozzák” egymást lelátói rigmusaikban, tudva, hogy természetesen a másik oldalon állók sem tagjai a kisebbségnek. A heves vita során nem alakult ki közös álláspont, mint ahogy abban sem értettek egyet, hogy a rigmusok visszaszorítására szemléletformáló társadalmi kampány, vagy a mérkőzések azonnal lefújása vezetne eredményre.
Az alábbiakban olvasható a beszélgetés összefoglalója.
A Polgári Platform meghívására ültek volna egy asztalhoz négy nagy hazai csapat (FTC, MTK, Újpest, Videoton) szurkolótáborának képviselői a "Szurkoljunk a rasszizmus ellen!" című, tegnap rendezett pódiumbeszélgetésen, hogy a hazai pályákon tapasztalható gyűlöletkeltő megnyilvánulások kapcsán fejtsék ki nézeteiket. Ám nem várt fordulattal, a négyből három szurkolói képviselő, Molnár Krisztián az FTC, Réti Zsolt, az Újpest és Tóth Gábor, az MTK színeiben végül mégsem foglalt helyet a pulpitusnál, és csak aktív nézőként vett részt a beszélgetésben. Mint elmondták, távolmaradásukkal a média által a szervezett szurkolókról sugárzott torz kép ellen, valamint a kormány szurkolókat érintő, társadalmi vitát mellőző „huligántörvénye” és intézkedései ellen szeretnének tiltakozni. Kifejtették: véleményük szerint a hazai médiumok huligán, a balhékat kereső csoportokként ábrázolják a szervezett szurkolókat, holott ezek éppoly sokrétűek, mint egyéb más civil szervezetek, és csak a szurkolói csoportok elenyésző része tesz gyűlöletkeltő megnyilvánulásokat a lelátókon. Kifogásolták továbbá, hogy a kormány nem kérte ki a szurkolók véleményét a kötelező regisztráció előkészítése során. A szabályozást alapvetően elhibázottnak tartják, véleményük szerint a hazai stadionokból hiányoznak azok az infrastrukturális feltételek, melyek lehetővé tennék, hogy a hatóságok a regisztráció segítségével valóban felléphessenek a problémás viselkedésű nézőkkel szemben. "A kötelező regisztráció bevezetése olyan, mintha egy amúgy gyenge minőségű terméket úgy próbálnának eladni, hogy közben megnehezítik a termékhez való hozzájutást. Félő, hogy ezzel azokat is elriasztják, akik még vásárolják ezt a terméket, akik még kijárnak a meccsekre" - hívta fel a figyelmet a beszélgetés elején Őri Márk, a Szurkolói Iroda elnöke, a Videoton képviselője, aki vállalta a beszélgetést.
Ezt követően Somogyi Zoltán, a Polgári Platform alelnöke felvezető beszédében kiemelte: mára a szurkolótáborok egymásnak szóló üzengetéseiben a „cigányozás” mindennapos dolog. A tömény rasszista rigmusok pedig a sportközvetítéseken keresztül behallatszanak a magyar családok lakásaiba is.
A felvezetésre reagálva rögtön heves vita alakult ki a résztvevők között arról, valóban rasszisták-e a lelátói rigmusok. Máté Pál, a Sport TV főszerkesztője kiemelte, valójában mindkét tábor tisztában van vele, hogy a másik oldalon sem kisebbségek tagjai állnak. Számukra a rasszista kifejezések olyan szitokszavak, amiket egyszerűen azért használnak az ellenfél iránti utálat kifejezésére, mert a korábbi időkből ezek öröklődtek át, ezeket szokták meg. Hangsúlyozta: „Az MLSZ »A gyűlölet nem pálya« kampánya is azt emeli ki, hogy lehet, hogy a ’60-as évek Amerikájában divat volt, hogy a »derék« autószerelő hazament munka után megivott két sört, majd egy fehér csuklyával a fején kiment az utcára hőbörögni, és ez akkor talán pálya volt, de ma már nem az. Ezt kellene megérteniük a szurkolóknak is”.
Őri Márk hozzátette, aligha lehet valós rasszista töltete a szurkolói rigmusoknak, hiszen ma már minden csapatban fociznak feketebőrű játékosok, akiket a szurkolók éppúgy szeretnek és ölelgetnek egy-egy gól után, mint mindenki mást a csapatból. A Szurkolói Iroda elnöke egyenesen úgy fogalmazott: „A rasszista, vagy rasszistának tűnő megnyilvánulások marginális problémát jelentenek a magyar fociban. Annyi sérelem éri a szurkolókat mérkőzésről mérkőzésre, érdemes lenne előbb azokra megoldást találni. Hiszen amíg a készenléti rendőrök hada között kell a szurkolóknak beverekedniük magukat a meccsre, amíg rendőri atrocitások vannak, amíg egy nem megfelelő törvény, nem megfelelő infrastruktúrában való alkalmazása miatt 30 percig kell sorban állni, hogy a nézők bejussanak a pályára, addig a lelátói rigmusokkal nehéz foglalkozni.” Hangsúlyozta a szurkolói csoportok tagsága leképezi a társadalmat: vannak köztük menedzserek, mérnökök, tanárok és kőművesek egyaránt. Többségük maga sem nézi jó szemmel, ami esetenként a lelátókon történik, de valódi változást csak hosszú távú, szemléletformáló kampányokkal lehetne elérni. A most futó kampányokat ugyanakkor – tette hozzá az MLSZ kezdeményezésére utalva – olyan szakemberek készítik, akik bevallottan nem járnak mérkőzésekre. Így nincs is valós képük arról, mi miért történik a lelátókon. Kiemelte: „Ha ezek a szakemberek kijárnának a meccsekre, tudnák, hogy a lelátókon ma is vannak gyerekek, családok.”
Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség szóvivője a rasszista megnyilvánulások kapcsán elmondta, „A sporteseményeknek a sportról kell szólniuk, politikai, antiszemita, rasszista üzeneteknek nincs helyük a pályákon. A rasszizmus olyan társadalmi jelenség, mely időnként begyűrűzik a stadionokba. Ha vannak a lelátón hangadók, akkor bizony olyanok is átveszik ezeket a megnyilvánulásokat, akik hétköznapjaik során erre egyáltalán nem lennének fogékonyak”. A szóvivő kiemelte: az MLSZ küzd a maga eszközeivel a jelenség ellen, valamint remélhetően az új stadionok is segíthetnek a szurkolói magatartás megváltoztatásában. Az elkövetkezendő években 27 db NB1-es és NB2-es stadion épül, vagy újul meg. A Szövetség várakozásai szerint az új infrastruktúra, a kulturált körülmények, a tiszta székek és kiszolgálóhelyiségek, illetve az esetlegesen javuló játékszínvonal mind hozzájárulnak ahhoz, hogy mind több gyermek, család látogasson ki a mérkőzésekre. Ennek eléréséhez arra van szükség, hogy folytatódjon a klubok, szurkolók, és az MLSZ közötti párbeszéd.
A mindennapi tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy a szurkolókat nem hatja meg, ha csapatukat megbüntetik 200-300 ezer forintra, ez nem jelent számukra visszatartó erőt. Sokkal jobban fájna, ha lefújnák a mérkőzést és a csapat elbukna három pontot – hívta fel a figyelmet Somogyi Zoltán, majd rákérdezett: ha a bíróknak erre is lehetőségük van, miért nem történik ez meg?
Máté Pál válaszában felhívta a figyelmet arra, hogy még csak idáig sem kell elmenni: „Hollandiában például nincs mérlegelési lehetősége a játékvezetőnek, hanem minden egyes rasszista, antiszemita rigmus esetén félbe kell szakítania a meccset, a csapatoknak pedig le kell vonulniuk az öltözőbe. Hollandiában egy mérkőzést sem szakítottak meg véglegesen, a meccsek végül mindig rendben lezajlottak. Láthatóan ez megfelelő eszköz arra, hogy felhívja a szurkolók figyelmét arra, hogy amit addig műveltek, elfogadhatatlan.”
Somogyi Zoltán, a Polgári Platform alelnöke; Máté Pál, a Sport TV főszerkesztője; Őri Márk, a Szurkolói Iroda elnöke; Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség szóvivője
