A Polgári Platform sorozatot indított azokról az emberekről, akik maradandót alkottak a magyar sportban, így büszkeséget és jókedvet teremtettek hazánkban, de nem szerepelnének egyetlen rasszisták által megírt magyar sporttörténetben sem. Mert a rasszisták gyengíteni akarják a magyar nemzetet, nem erősíteni. Sorozatunk újabb része Weisz Árpádról olvasható.
Weisz Árpád labdarúgót és edzőt itthon, Olaszországban, sőt, szerte Európában a futballtudomány alapjainak lefektetőjeként tartják számon. A 19. század végén született mester neve és munkássága máig élénken él a játékosok és a futballkedvelők fejében. 2013-ban Olaszországban rasszizmus-ellenes megmozdulás keretében emlékeztek a Holokausztban meggyilkolt sportemberre.
Weisz Árpád 1896. április 16-án született, vidéki polgári zsidó családba. Hamar Budapestre került, tehetségét felfedezték. A Csili becenevet kapott balhátvéd gyorsan bekerült a válogatottba, a húszas évek elejére számos külföldi ajánlatot is kapott. Hívták Olaszországba és Csehszlovákiába is, 1923-ban az utóbbit választotta, kockáztatva, hogy többet nem szerepelhet a magyar válogatottban. Egy zsidókból álló csapatba, a Makkabi Brno-ba került, ahol csak magyarok játszottak, de itt nem maradt sokáig, egy év múlva az olaszországi Alessandriába költözött. Pár hónap alatt reflektorfénybe került, az Internazionale (akkori nevén Ambrosiana) szerződtette. Az 1925-26-os idényben ott futballozott, de játékosként már nem tudta a tőle korábban Magyarországon és Brno-ban megszokott briliáns játékot hozni. Annál inkább előtérbe került taktikai érzéke, és karrierje az edzőség felé terelődött. Előbb az Alessandria segédedzője volt, majd öt éven át az Inter vezetőedzője. A nevével jelzett korszak bekerült a csapat történelmének legszebb fejezetei közé. Újításokat hozott mind a taktikában, mind az edzés módszereiben. Az 1930-tól 1938-ig terjedő időszak jelentette pályája csúcsát. Nemzeti bajnokságok, illetve az 1938-as párizsi világkiállításon elnyert klub-világbajnokság kötődnek a nevéhez. Máig a legsikeresebb külföldi edzők között tartják számon Olaszországban, két angol büszkélkedhet csak azzal, amivel ő: csapattal háromszor is nemzeti bajnokságot nyert.
1938 és Párizs kényszerű fordulópontot is hozott az életében. Ott ismerte fel, hogy nem maradhat a nácizmustól forrongó Olaszországban. Családjával Párizsba menekülve próbált új életet kezdeni, ahol azonban nem kapott munkát, így, már az éhezés határán, megragadott egy hollandiai lehetőséget: vezetőedző lett a Dordrecht csapatánál. Innen is származása miatt kellett távoznia. Miután 1940-ben Németország lerohanta a semleges Hollandiát, nemkívánatos személy lett. A város rendőrkapitánya a zsidótörvények értelmében az alábbi levelet küldte a klub vezetésének: „Az 1941. szeptember 15-i, zsidókat érintő törvénymódosítás értelmében Weisz Árpád nem tartózkodhat olyan területen, amelyen nagy közönség előtt verseny zajlik. Ennek értelmében melegen ajánlom Önöknek, hogy ne alkalmazzanak zsidót a csapatukban, különben ennek jelen körülmények között nagyon súlyos következményei lehetnek a csapatra nézve.” . A kitaszítottság évei következtek, melyek megviselték mind fizikailag, mind lelkileg. A Gestapo 1942-ben hurcolta el családjával. Felesége és gyerekei még abban az évben meghaltak Auschwitzban. Weisz Árpád 16 hónapot élt a haláltáborban, egy hónappal annak felszabadítása előtt halt meg. Sokáig homály fedte a sportember életének és halálának részleteit. Sorsával a ’60-as évek közepétől kezdtek újra foglalkozni kortárs edzők és játékosok emlékezései nyomán.
2013. január 15-én, a Bologna–Internazionale kupamérkőzésen, a két csapat játékosai Weisz feliratú mezekben vonultak pályára, az olasz stadionokban tapasztalható rasszista megnyilvánulások elleni tiltakozásképpen. „Weisz szerves és elválaszthatatlan része az Inter történetének, akiről a múltban is megemlékeztünk, és ezt a jövőben is rendszeresen meg kívánjuk tenni” – mindezt Massimo Moratti, az Inter elnöke.
Ha tetszett a poszt, és szeretnél szurkolni a rasszizmus ellen, kövesd a Szurkoljunk a rasszizmus ellen Facebook oldalt:
https://www.facebook.com/szurkoljunkarasszizmusellen
kép forrása: futball-anno.blogspot.hu
felhasznált források: wikipedia.hu, http://www.fourfourtwo.hu/hirek/magyarorszag/weisz-arpad-az-edzok-fejedelme
