A Polgári Platform sorozatot indított azokról az emberekről, akik maradandót alkottak a magyar sportban, így büszkeséget és jókedvet teremtettek hazánkban, de nem szerepelnének egyetlen rasszisták által megírt magyar sporttörténetben sem. Mert a rasszisták gyengíteni akarják a magyar nemzetet, nem erősíteni. Sorozatunk újabb részében Kárpáti Károlyról írunk.
Kárpáti Károly, eredeti nevén Kellner Károly, 1906. július 2-án született Egerben. Mikor Debrecenbe került, orvosi tanácsra tornázni kezdett. Később műugróként országos ifjúsági bajnok lett, azonban igazi sikereit a birkózásban érte el.
1923-ban egy cirkuszi bemutató keltette fel érdeklődését a birkózás iránt. 1925-ben a Debreceni TE színeiben kezdett el versenyezni, majd nem sokkal később az Újpesti TE köreiben folytatta karrierjét.
Kárpátit a szabadfogásos birkózás magyarországi úttörőjeként tartják számon, bár kötöttfogásban is kiválóan szerepelt. Első komolyabb érmét is ez utóbbiban érte el, amikor második lett az Európa-bajnokságon, 1927-ben. Öt évvel később kikerült a los Angelesi olimpiára, ahol szintén ezüstérmes lett, immár szabadfogásban.
Az 1936-os berlini olimpián az aranyért a németek versenyzőjével kellett megküzdenie. A mérkőzésre maga Adolf Hitler is hivatalos volt. A széleskörű támogatottság ellenére a német versenyző kikapott a zsidó származású Kárpátitól. Aranyérmét azonban csak a következő nap adták oda neki, miután azt elkérte onnan, ahol tárolták.
„A törekvéseim elgáncsolóit nem tudom gyűlölni, sőt talán még valamiféle hálát is érzek irántuk. Ők sarkalltak ugyanis még több tudás elsajátítására, még világosabb, tisztább bizonyításra. A riválisaim elleni küzdelmek nélkül nem érhettem volna olyan tudásszintre, amilyen a berlini olimpiai győzelemhez kellett.” írta Kárpáti Az idő sodrában című könyvében.
A berlini olimpia után abbahagyta a versenyszerű sportolást, addig 19 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. 1937-ben birkózómesteri vizsgát tett, ’45-től haláláig a Magyar Olimpiai Bizottság tagja volt.
A második világháború alatt bujdosott, de a háború után is érték atrocitások. A helsinki olimpián, rossz bírói döntés révén holtverseny alakult ki a dobogón. Kárpáti készítette fel a magyar birkózókat a versenyre és közbenjárása miatt a szovjet versenyző a 3. helyre esett vissza, míg a magyar Hódos Imre a dobogó csúcsára álhatott. Ezért Kárpátit gyorsan hazaküldték.
1950-től a Honvéd edzőjeként tevékenykedett. A sportot tudományos szemmel is vizsgálta, a Testnevelési Főiskola előadója volt, valamint számos könyv őrzi tudását.
Kárpáti Károly a magyar birkózás úttörője és kiváló alakja igazi küzdő volt. Nem adta fel, bármennyire is nehéz helyzetbe került. Megpróbáltatásait kihívásként kezelte, amelyek még erősebb teljesítményre ösztönzik. 1996. szeptember 23-án, 90 éves korában hunyt el.
Ha tetszett a poszt, és szeretnél szurkolni a rasszizmus ellen, kövesd a Szurkoljunk a rasszizmus ellen Facebook oldalt.
https://www.facebook.com/szurkoljunkarasszizmusellen
a kép forrása: www.jewishsports.net
