A legtöbbünk csak négyévente találkozik a választási rendszerrel, és ennyi idő alatt bizony könnyen elfelejtjük, hogy is néz ki, mit is csinál. Ezért nem árt az ismétlés. Most meg pláne nem árt, hogy újra megismerkedjünk vele, mert az Országgyűlés nem is olyan rég teljesen átalakította a rendszert. Alig ismerünk rá, annyira megváltozott a plasztikázás óta. Nézzük meg tehát alaposabban!
A méret a lényeg
Legyen kisebb a parlament – a toplistás népi kívánság 2014-től megvalósul. Az épület nem lesz kisebb, de a korábbi 386 képviselő helyett már csak 199-en fognak ülni az ülésteremben. Ennek két előnye is van: egyrészt összességében kevesebb képviselőnek kell bért fizetni (az persze borítékolható, hogy több lesz a borítékokban, és ehhez jön még a terebélyesedő apparátus ellentételezése is. Vagyis még az is lehet, hogy a végén többe fog ez nekünk, állampolgároknak kerülni, mint a régi, nagyobb parlament. De hát az már történelem). Másrészt ugyannyi székre fele annyi képviselőt kell leültetni, tehát végre nem muszáj egymás mellett ülniük azoknak, akik utálják egymást. (Ez különösen a frakción belüli viszonyok miatt hasznos.) Más kérdés, hogy így a létszámcsökkentés gombjához lett varrva az egész választási rendszer kabátja, az új választókerületek kialakítása például igen sok vitát szült.
A győztes mindent visz
A képviselők megválasztása a jövőben is négyévente, vegyes választási rendszerben történik. 106-an egyéni választókerületekből, 93-an pedig országos listáról jutnak az országgyűlésbe. A választók tehát két szavazatot adhatnak le: egyet a kerületükben induló egyéni jelöltekre, egyet valamelyik párt országos listájára.
Ahhoz, hogy valaki egyéni jelölt lehessen, össze kell gyűjtenie 500 ajánlást a kerület választópolgáraitól. Ha egy párt képes legalább kilenc megyében és a fővárosban minimum 27 jelöltet állítani, akkor állíthat országos listát.
Újdonság, hogy a választás egy fordulóban történik. A parlamenti mandátumok többsége a 106 egyéni választókerületben dől el. A mandátumot az nyeri, aki a legtöbb szavazatot szerzi meg az indulók közül, akkor is, ha nem kapja meg a szavazatok több mint felét. A vesztesekre leadott szavazatok sem vesznek el. Ezek úgynevezett töredékszavazatokként felkerülnek a nem győztes jelölt pártjának országos listájára (ha van ilyen). Ez eddig is hasonlóan működött. A csavar az új rendszerben az, hogy a jövőben már nem csak a vesztes jelölt után jár ilyen jellegű kompenzáció, hanem a győztes után is. Vagyis a rendszer a győztest erősíti.
Minden határon túl
Az országos listáról azok a pártok nyerhetnek mandátumot, amelyek megszerezték az összes pártlistára leadott szavazat legalább 5 százalékát. Ha két párt közös listát állít, akkor a szavazatok minimum 10, ha három vagy több, akkor a szavazatok minimum 15 százalékát kell megszerezniük a listás mandátumhoz. Azok a magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek állandó magyarországi lakcímmel, szintén erre a listára adják le voksaikat (egyéni képviselőre ők nem szavazhatnak).
Nemzetiségi lista
Nem csak pártok, hanem a nemzetiségi önkormányzatok is állíthatnak országos listát. Az ún. nemzetiségi listán induló, valamely kisebbséget képviselő jelöltek kedvezményesen juthatnak mandátumhoz, így akár negyedannyi szavazat is elég lehet a nemzetiségi listáról szerzett parlamenti helyhez, mint amennyit egy pártnak kell kapnia. A nemzetiségi listákról legfeljebb egy ilyen kedvezményes mandátumot lehet nyerni.
