HTML

Rajtam múlik

A Polgári Platform pártok fölött álló civil szervezet. Célunk az alkotmányos demokrácia és a szabadság eszméinek polgári képviselete, a szélsőségektől mentes középosztály kultúrájának népszerűsítése, a szabályozott, szabad piacgazdaság melletti kiállás, valamint az emberi jogok védelme. Legfontosabb küldetésünk, hogy mozgósítsuk az embereket a választásokon való részvételre, hiszen sorsunk a saját kezünkben van.

Köszönjük!

Friss topikok

Továbbra is szurkoljunk a rasszizmus ellen!

2014.01.21. 12:48 :: rajtammulik

A Polgári Platform folytatja ősszel indított Szurkoljunk a Rasszizmus Ellen elnevezésű kampányát, mely a sportszurkolók körében egyre elterjedő kirekesztő ideológiákra hívja fel a figyelmet és egy normális szurkolói kultúra megteremtésére törekszik.

A kampány célja, hogy a lelátókról kiszorítsa a rasszizmust és a sporteseményeket egy mindenki által élvezhető, családok által is látogatható időtöltéssé tegye. Úgy gondoljuk, a sporton keresztül látványos társadalmi változásokat lehet elérni, amire jelenleg nagy szükség van Magyarországon.

A szurkolói körökben egyre gyakoribbá váló botrányos, rasszista megnyilatkozások, mint például a Csatáryra emlékező molinó, vagy az önkényuralmi jelképek használata egy polgári demokratikus társadalomban elfogadhatatlanok. Épp ezért kötelességünknek érezzük az ezek ellen történő aktív felszólalást. A lelátókon megjelenő kirekesztő eszmék egyrészt károsak a sportra nézve, hiszen elrettentik a békés szurkolókat, elnéptelenítik a lelátókat, ez pedig a sportolók teljesítményét is negatívan érinti, másrészt Magyarországra is rossz fényt vetnek.

A lelátói rasszizmus sérti továbbá azokat a kiváló sportolókat is, akiket származásuk miatt inzultálnak, ahelyett, hogy büszkénk lennénk rájuk és buzdítanánk őket. A kirekesztő szurkolók nincsenek tisztában azzal, hogy a legtöbb csapat kiemelkedő sportolói között gyakran szerepelnek, illetve szerepeltek olyan személyek, akiket származásuk miatt sértegetnek.

A kampány keretében több, nagyszabású megmozdulásra számíthatnak.

Szólj hozzá!

Címkék: kampány foci stadion rasszizmus szurkolás polgári platform

Ne tiltsuk le adataink használatának lehetőségét a választói névjegyzékben!

2014.01.16. 17:23 :: rajtammulik

A választók 2014 januárjától megtilthatják, hogy a névjegyzékben szereplő adataikat a Nemzeti Választási Iroda kiadja a pártoknak, és így személyre szóló kampányüzenetekkel, kampánykiadványokkal keressék meg őket. Helyes, hogy dönteni lehet. Mégis, bármilyen csábítóan hangzik elsőre, a Polgári Platform azt javasolja a magyar választópolgároknak, ne éljenek ezzel a lehetőséggel, ne zárják el magukat a politikai információktól.

A Polgári Platform meggyőződése, hogy a választásokon való részvétel egyik legfőbb állampolgári jogunk és kötelességünk. Aki nem szavaz, lemond arról a jogáról, hogy beleszóljon tágabb közössége ügyeibe, és arról, hogy okkal kritizálhassa a megválasztott politikai erőket. Aki nem szavaz, az mások kezébe adja saját sorsát. Sőt, aki nem szavaz, az indirekt módon a kiközösítő, rasszista politikai erőket is támogatja, hiszen az alacsony részvétel a demokrácia értékrendjével szemben álló pártokat felerősíti. A szélsőséges választók ugyanis mind elmennek szavazni.

A Polgári Platform javaslata: Szavazz, és döntsd el, merre menjen Magyarország, egyben szólj bele Európa ügyeibe is!

A szavazás, így a demokrácia alapja a jól informált, tudatos, de kritikus állampolgár. Ha valaki üzletben vásárol, akkor is tudja, hogy az eladó célja, hogy termékét eladja. Mégis meghallgatja a bolti eladót, megvizsgálja az árut, és utána hoz döntést arról, megveszi-e az árut vagy sem.

Ahhoz, hogy értékrendünknek és érdekeinknek megfelelő döntést hozzunk a választásokon, elengedhetetlen, hogy a pártokról, jelöltjeikről és programjaikról több forrásból tájékozódjunk. Erre szolgál a választási kampány és a szavazás is, mely - ha a választók sokszor joggal nem így érzik, akkor is – a demokrácia nagy ünnepe. A kampányanyagoknak természetesen nem kell minden szavát elhinni – a jól informált választók azonban képesek arra, hogy ezeket az anyagokat kritikusan értelmezzék. A kampányanyagok olvasása is segíthet megelőzni a későbbi esetleges csalódást egyik vagy másik pártban, vagy ráeszmélni, ha kormányon valamelyik párt nem váltja be az adott szavát. A választási ígéretek és programok ismeretében lehet a politikusokon később számon kérni vállalásaikat: az kritizálhatja megalapozottan egy párt vagy politikus teljesítményét, aki tudja, mit állított a kampányban, és milyen ígéretét szegte meg. Közkeletű hiedelem, hogy a kampány a népbutítás eszköze. Sokkal inkább igaz, hogy az információtól való szándékos elzárkózás az önbutítás eszköze.

Mindezek miatt arra kérjük a választókat, a kampányra mint a tájékozódás és ellenőrzés lehetőségére tekintsenek: kövessék figyelemmel a pártok és a jelöltek üzeneteit, kritikusan tájékozódjanak a kiadványokból, és őrködjenek maguk is a szabályok betartásán. Mindez közös érdekünk, a demokratikus Magyarország érdeke.

Kész Zoltán
elnök, Polgári Platform

Szólj hozzá!

Címkék: kampány reklám választás demokrácia választó személyes adat

Új alelnököt választottunk - Hajba Máté bemutatkozása

2013.11.05. 15:14 :: rajtammulik

Hajba Mate kep.JPG

Hajba Máté vagyok, a Polgári Platform alelnöke. Jelenleg Budapesten tanulok jogot, ami mellett a Szabad Piac Alapítvány eseményszervezőjeként és ifjúsági koordinátoraként tevékenykedem. Továbbá társalapítója vagyok az Eötvös Klub nevű ifjúsági szervezetnek. Tanulmányaim mellett sokat foglalkozom a politikával civil szemszögből. Hiszem, hogy az alulról felépített kezdeményezések a leghatékonyabbak arra, hogy kiteljesítsék a demokratikus értékeket.

Fontosnak tartom a közéletben való részvételt, mert hiszem, hogy minden ember tudja alakítani a sorsát azzal, hogy hangot ad gondolatainak. Meggyőződésem, hogy a verseny fontos a politikában, hiszen a politikusok és a pártok egymással versenyeznek a szavazókért és a szavazatokért. Ezért is lényeges, hogy minél többen menjünk el szavazni. Ha nagyobb a szavazók száma, a politika jobban tükrözi az emberek akaratát.

Úgy hiszem, az állampolgároknak ugyanúgy feladatuk formálni a demokráciát, mint a politikusoknak. Civil megmozdulásokkal szükséges segíteni a demokratikus értékek megőrzését, és fenntartani egy kulturált párbeszédet, hovatartozástól függetlenül.

Szólj hozzá!

Címkék: alelnök polgári platform hajba máté

Aktív fiatalság vagy apatikus fiatalság?

2013.10.18. 11:31 :: rajtammulik

Aktív fiatalság vagy apatikus fiatalság?

A Political Capital tanulmánya – 2013. október 16.

 

A Political Capitalnek a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával készült tanulmánya különböző kutatások áttekintésével bemutatja a fiatalok politikához fűződő viszonyát, különös tekintettel a jövő évi választások közeledte ellenére tapasztalható alacsony részvételi hajlandóságra. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a politikától való távolságtartás okai elsődlegesen rendszerszintű, szocializációs, attitűdbeli problémákban gyökereznek. Igazi áttörést a fiatalok politikai részvételét illetően ezért csak hosszú távú, folyamatos és komplex programok hozhatnak. Ettől függetlenül indokolt lehet a rövidtávú mozgósítás is, ugyanis ez ráirányíthatja a közfigyelmet a fiatalok problémáira, ezzel megágyazva az összetettebb ifjúságpolitikai programoknak.

 

A fiatalokra általában a lanyha választási hajlandóság jellemző. Több friss kutatás is azt mutatja, hogy az elmúlt években még alacsonyabb lett körükben a biztosan szavazni akarók aránya, miközben nőtt a biztosan távolmaradók részaránya. Ha ez a trend folytatódik, akkor 2014-ben kevesebb fiatal választó fog szavazni, mint a korábbi három választáson.

 

Stabil jellemzője a fiataloknak, hogy a legnagyobb részük egyik párttal sem szimpatizál. A pártpreferenciával rendelkezők körében viszont az elmúlt egy évben – a választások közeledtével – átrendeződés figyelhető meg a szimpátiákat illetően. Az ebben a korosztályban 2012 első félévében még vezető Jobbik népszerűsége csökken, míg a Fideszé nő. A Tárki idén nyári adatbázisán végzett számításaink alapján a 18-25 évesek negyede kormánypárti szavazó, 11 százaléka Jobbik-támogató, míg nagyjából ugyanennyien a baloldali ellenzéki pártokra voksolnának, ugyanakkor a korosztály több mint fele nem tudja, vagy nem mondja meg, hogy melyik pártra szavazna.

 

A pártoktól és a politikától való távolságtartás nem pusztán az alacsony választási hajlandóságban és pártpreferenciával nem rendelkezők magas arányában mutatkozik meg. A fiatalok túlnyomó többsége emellett idegenkedik a direkt politikai aktivitástól, bizalmatlan a politikai intézményekkel és a képviseleti demokráciával szemben, és nem érzi úgy, hogy bármit is várhatna az általa taszítónak tartott politikától. Éppen ezért lehettek az elmúlt években – így a 2010-es választáson is – a fiatalok körében sikeresek a politika megújítását, a politika újraértelmezését ígérők, akik nem pusztán a „régi” politikai szereplőket bírálták, hanem magának a képviseleti rendszernek is egyfajta kritikáját adták. Legyen szó akár a Jobbikról, akár az LMP-ről, akár az Orbán-kormány oktatási intézkedései ellen szerveződő diáktüntetések szereplőiről, valójában mind egyfajta politikán kívüli, jobb híján „civilnek” nevezett pozícióból beszélve hirdettek új politikát. Ezek a kísérletek azonban egyre inkább elbukni látszanak, mivel a politikai színtérről kivonulva nem lehet politikai cselekvést véghezvinni. A politikai rendszer részévé vált Jobbik és LMP egyre hiteltelenebb az apolitikus fiatalok körében, a 2012 végétől fellángolt diákmozgalmak pedig gyorsan eljelentéktelenítették magukat azzal, hogy a politikának kizárólag negatív jelentést tulajdonítottak. Az apolitikus politizálás a politika és a civil társadalom fogalmának teljes félreértéséről tanúskodik, épp ezért eleve kudarcra van ítélve. Amíg ez marad az uralkodó felfogás, addig aligha beszélhetünk új nemzedékről a politikában, a fiatalok többsége pedig a politika színteréről való kivonulást fogja választani, a politikai részvétel helyett.

 

A tanulmányunkban megfogalmazott jó gyakorlatok és javaslatok elsősorban egy rövidtávú célt, a fiatalok következő választáson való részvételének erősítését segíthetik. Az aktívabb, tudatosabb ifjúsági politikai részvétel a nemzetközi és a hazai tapasztalatok alapján csak hosszú távon érhető el.

 

A Polgári Platform nevében Kész Zoltán is felszólalt a Political Capital és a Friedrich Ebert Alapítvány konferenciáján október 16-án.

Szólj hozzá!

Címkék: választás szavazás fiatalok Kész Zoltán Politcal Capital

Heller Ágnes: Válasszatok, szavazzatok!

2013.10.02. 14:18 :: rajtammulik

"Talpra magyar, hí a haza, itt az idő, most vagy soha!"

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: választás videó szavazás videóüzenet üzenet heller heller ágnes részvétel

Új kezdeményezésünk: akciók a rasszizmus-mentes szurkolásért

2013.09.26. 17:57 :: rajtammulik

A Polgári Platform szervezésében szeptember 21-én új kezdeményezés indult útjára. A választási részvétel ösztönzése mellett újabb fába vágtuk a fejszénket: kiállunk a rasszizmus-mentes, békés, családok számára is vonzó szurkolásért, hogy hangot adjunk a csendes többségnek, és példát mutassunk. Első akciónkat az MTK-Paks bajnoki meccsen hajtottuk végre. Körülbelül 80 szurkolóval együtt tiltakoztunk a lelátókon tapasztalható rasszizmus és agresszió ellen.

Akcióinkat folytatjuk, és várjuk mindazok jelentkezését, akik egyetértenek céljainkkal, legyenek bármelyik csapat vagy bármilyen sportág szerelmesei. Látogassatok el a kezdeményezés Facebook oldalára, kövessétek híreinket, gyertek el a következő akciónkra!

Szurkolas_FB_Cover foto_130920.png

www.facebook.com/szurkoljunkarasszizmusellen


Első akciónkról számos helyen beszámolt a sajtó is (ld. alább), legbüszkébbek azonban talán mégis arra vagyunk, hogy a mérkőzés közben a Nemzeti Sport Online így kommentálta a látványt: "Egy civil szervezet antirasszista kampányt folytat a nézőtéren, maximális tisztelet!"

Sajtótükör:

Az Index videója az első akciónkról:
http://index.hu/video/2013/09/21/2013_0921_meccs_polgari_platform/

Az RTL Klub híradójában is foglalkoztak a megmozdulással (17:17-től): http://www.rtlklub.hu/most/45387_rtl_hirado_-_esti_kiadas_felsiker_-_nepszeruek_voltak_az_aut

A NOL hosszú cikkben foglalkozott a kezdeményezésünkkel:
http://nol.hu/belfold/a_rasszizmus_nem_jatek__nem__nem__

Kész Zoltán, a Polgári Platform elnöke pedig a Klubrádiónak nyilatkozott 23-án. Az interjú 11:52-15:58 között hallható az alábbi linken:
http://www.klubradio.hu/klubmp3/klub20130923-065901.mp3

Helyet kapott az akciónk a szeptember 23-i nyomtatott Népszabadságban is.

Szurkolas akcio_Nepszabadsag_20130923_1.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: foci stadion akció rasszizmus szurkolás paks mtk polgári platform kész zoltán

Kerék-Bárczy Szabolcs pártpolitikai szerepvállalása miatt elhagyta a Polgári Platformot

2013.09.12. 14:54 :: rajtammulik

A Polgári Platform pártoktól független, egyesületi formában működő civil szervezet, amelynek célja az alkotmányos demokrácia és a szabadság eszméinek polgári képviselete, elsősorban is a választási részvétel ösztönzése. Tagjainkkal szembeni alapvető elvárás, hogy aktív pártpolitikai tevékenységet ne folytassanak. Ennek megfelelően egyik elnökségi tagunk, Kerék-Bárczy Szabolcs, mielőtt szerepet vállalt volna egy általa választott pártban, 2013. szeptember 11-én lemondott vállalt tisztségéről és kilépett egyesületünkből. Jövőbeli feladataihoz és munkájához sok sikert kívánunk neki, mi pedig változatlan értékek szerint, a civil szerepvállalás mellett elkötelezve folytatjuk pártsemleges tevékenységünket a demokratikus részvétel erősítése érdekében.

Kész Zoltán
elnök

Szólj hozzá!

Címkék: közlemény lemondás kerék-bárczy szabolcs

Ha levélben szavazunk....

2013.09.12. 14:49 :: rajtammulik

László Róbert, a Political Capital választási szakértője augusztus közepén írt arról, mi is a fő gond a levélben történő szavazással. Szerinte nem a hírbe hozott külképviseleten történő szavazásban rajlik a választási csalás fő kockázata, hanem a levél általi szavazás rendszerében magában. Ennél a módszernél ugyanis óhatatlanul több lehetőség nyílik a szavazás befolyásolására, mintha az állampolgár a szavazófülke magányában húzza be az X-et a neki tetsző párt melletti négyzetbe. Levél útján történő szavazás esetén könnyen előfordulhat, hogy valaki más aktív segítségével történik a kitöltés. Netán aktivisták szedik össze a borítékokat, hogy ezzel is megóvják a postára menés fáradalmaitól a szavazót, de útközben aztán bizonyos leveleket esetleg elhagynak. Még az is megtörténhet, hogy szavazni egyébként nem óhajtó állampolgárt vesznek rá a levélben szavazásra - netán némi ellenszolgáltatás fejében -, majd segítenek a kitöltésben és a postára adásban is.

Ezek természetesen mind csak feltételezések, a legrosszabb forgatókönyvek. És azt sem felejthetjük el, hogy választási visszaélések eddig is történtek. de hatásuk minimális volt az eredményekre. Mivel az új rendszerben a levél útján leadott külhoni szavazatok csak kevés parlamenti hely sorsát befolyáolják, az esetleges visszaéléseknek nem lesz igazán hatásuk az eredményekre, így nem is érik majd meg nagyon a fáradtságot.

A HVG 2013. augusztus 10-ei számában megjelent cikket itt is elérhetik:
http://www.valasztasirendszer.hu/?p=1942162

Szólj hozzá!

Címkék: politika választás szavazás levél külhoni szavazat

"A sorsunk a mi kezünkben van"

2013.08.13. 14:52 :: rajtammulik

A politikusokat nem a Marsról küldték Magyarországra, hanem mi magunk, szavazópolgárok választottuk őket. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy az állam mi vagyunk, a választott politikusok a tőlünk nyert felhatalmazással intézik a köz ügyeit. Ahhoz, hogy ez tudatosodjon bennünk, részt kell vennünk a közéletben. Menjünk el szavazni, minél nagyobb számban, mert már ez is a demokrácia győzelme lenne!

Szólj hozzá!

Címkék: politika választás videó demokrácia részvétel kerék-bárczy szabolcs

„A legfontosabb cél, hogy visszaszorítsuk a szélsőségeket”

2013.08.06. 14:16 :: rajtammulik

Beszélgetés Kész Zoltánnal, a Polgári Platform elnökével és Somogyi Zoltánnal a Polgári Platform elnökségi tagjával

Nemrég megkeresett bennünket egy érdeklődő, aki szerette volna alaposan megismerni a Polgári Platformot, így hosszan beszélgettünk. Mivel több, a tevékenységünkkel, céljainkkal kapcsolatos rendkívül releváns kérdést is feltett, úgy gondoltuk, hasznos lehet, ha a beszélgetés egy részét – szerkesztett formában – szélesebb körben is elérhetővé tesszük. Ezúton is köszönjük a beszélgetést!

Eddig nem találkoztam olyan szervezettel Magyarországon, melynek az lenne az elsődleges célja, hogy a választásokon való részvételre buzdítson. Miért tartjátok pont most fontosnak, hogy a választásokon való részvételre késztessétek az állampolgárokat? Érzékeltek olyan változást, ami miatt úgy gondoljátok, hogy 2014-ben a korábbiakhoz képest még nagyobb szükség van annak propagálására, hogy mennyire fontos a választójogunkkal élni?

KeszZ.JPG

Kész Zoltán (KZ): Így van, egyelőre mi sem tudunk róla, hogy lenne a Polgári Platformon kívül más szervezet, amely kifejezetten a választásokra történő mobilizációt tűzte volna a zászlajára. Hogy miért most? Mert jól tapintható az a fajta csalódottság, fásultság a választópolgárokban, amely az előző kormányokkal szembeni be nem teljesült várakozásokból ered. Sokak érzik úgy, hiába járultak az urnákhoz több választáson át, egyik esetben sem azt kapták, amit vártak.

Somogyi Zoltán (SZ): Ennek pedig egyenes következménye egyfajta frusztráció, illetve az az érzés, hogy nincs értelme elmenni szavazni. Mi szeretnénk felrázni a magyar választókat, ugyanis az alacsony választási részvétel komoly veszélyt jelent a szélsőségek helyzetbe kerülése szempontjából. Nem szeretnénk, ha olyan szituáció állna elő, mint Bulgáriában, ahol a választásokat követően a szélsőjobboldal nélkül nem lehet kormányt alakítani, ezt el kell kerülni. Mindemellett figyelemmel kell lennünk arra is, hogy az elmúlt 23 évben nem végezte el a dolgát a demokratikus politika, azaz nem nevelt tudatos állampolgárokat, nem tanította, okította a fiatalokat demokráciára, a demokrácia értékeinek fontosságára, nem vitt be olyan területeket az oktatásba, melyek a mindennapi élet velejárói. Gondolok itt az alapvető pénzügyi, egészségügyi ismeretekre, de akár a szexuális felvilágosítást is említhetem. Mi ezek közül egy területre, a demokráciára kívánunk fókuszálni.

Ha a saját korosztálytársaimból indulok ki, azt látom, hogy a passzivitás leginkább a fiatalokra jellemző. Ti is így érzékelitek? Szerintetek mi lehet az oka, hogy a fiatalok nem érdeklődnek a politika és a közélet iránt?

KZ: A fiatalok alapvetően apolitikusak. Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy van egy párt, a Jobbik, amely rendkívül fegyelmezett választói táborral bír, és ebben a táborban jelentős számban képviseltetik magukat a fiatalok is. De tény, a fiatalok döntő többsége egyáltalán nem foglalkozik a politikával, sőt kifejezetten távolságot tart tőle. Azt tapasztaljuk, hogy ennek a legfőbb oka, pontosabban a gyökere az oktatási rendszerben rejlik. Ha megnézzük a tőlünk nyugatabbra lévő, vagy az angolszász demokráciákat, különösen az Egyesült Államokat, azt látjuk, ott az oktatási rendszernek szerves részét képezi, hogy a fiatalokat ráébresszék, mi a demokrácia jelentősége, miként tudnak aktív állampolgárok lenni akár a civil, akár a politikai közegben. Magyarországon ez teljes mértékben hiányzik.

SomogyiZ.JPGSZ: Más megközelítésben azt mondanám, hogy a passzivitásuknak részben az is az oka, hogy – koruknál és helyzetüknél fogva – nincs felelősségérzetük, nincs magántulajdonuk, így nem érzik azt, hogy van mit elveszíteniük. Bár, abban a pillanatban, ahogy felismerik, hogy egy-egy politikai döntéssel mi mindent veszíthetnek, cselekszenek. Ezt láthattuk a felsőoktatást érintő őszi-téli intézkedések alkalmával. Vagyis a felelőtlenséggel párhuzamosan bátrak is tudnak lenni. Ám nincs – vagy csak csekély mértékben – veszélyérzetük, ezért a radikalizmus iránt is nyitottabbak, ami különösen nagy kockázatot jelent mind a társadalomra, mind saját magukra nézve. Ezt az is erősíti, hogy a radikális pártok rendszerint leegyszerűsítő válaszokat adnak, fekete-fehérként láttatva a problémákat, ez pedig csábító a fiatalok számára. A demokrácia, a politikai folyamatok azonban bonyolultabbak, mint hogy fekete-fehérben lehessen ábrázolni őket, illetve a leegyszerűsített válaszok mentén felelős, megalapozott döntéseket lehessen hozni. Mi azon is dolgozunk, hogy ezt felismerjék a fiatalok, és kezdjenek el kételkedni a leegyszerűsített válaszokban, majd árnyaltabb képet alkotni.

A kampánytevékenység során kiemelt célcsoportként fogjátok kezelni a fiatalokat, az első választókat?

KZ: Igen, különösen kiemelten kezeljük és fogjuk is kezelni a fiatalokat, és az első választókat is. Mindenekelőtt azért, mert a radikalizálódás veszélye őket érinti leginkább. Ezért is lesznek speciálisan nekik szóló üzeneteink, információs felületeink és tájékoztató anyagaink, illetve programjaink.

Az előbb azt mondtátok, hogy a fiatalok fogékonyak leginkább a szélsőségek irányába. Nem tartotok attól, hogy az aktivizáló kampányotok pont a Jobbik malmára hajtja a vizet?

SZ: A kampány, a mobilizálás egésze és az ahhoz használni kívánt eszközeink, üzeneteink a demokratikus értékek mentén fogalmazódnak meg, és a demokrácia iránti elkötelezettséget kívánják erősíteni. Így akik a rendszerellenes, antidemokratikus üzenetekre, kontextusra fogékonyak, azokhoz a mi kampányunk el sem jut, egyszerűen nem hallják meg.

Milyen módszerek, eszközök, akciók, csatornák segítségével tervezitek megszólítani és elérni a választópolgárokat?

KZ: Elsősorban online felületeken és a közösségi médián keresztül. A közösségi média különösen a fiatalok irányába fontos csatorna, de a hagyományos eszközöket sem hagyjuk el. Egy online, középiskolásoknak szóló vetélkedő előkészületei már zajlanak. Itt a verseny mellett fontos cél, hogy ismereteket, információkat is átadjunk. Tervezünk infografikákat és mémeket is. Ezek esetében kellő kreativitásra van szükségünk, ugyanis el kell érnünk a fiatalok ingerküszöbét, és hogy megosszák ezeket a tartalmakat. Bízunk benne, hogy lesz erre nyitottság a részükről.

SZ: Amikor – mintegy két hónapja – megalapítottuk az Egyesületet, nagyon sok fiatal keresett meg bennünket, hogy szeretnének csatlakozni, bekapcsolódni a munkánkba, mivel úgy érzik, ez egy olyan ügy, amit jó támogatni. Nem vagyunk naivak, első körben minden bizonnyal azok a fiatalok találtak meg minket, akik amúgy is nyitottak a témára, de úgy gondoljuk, itt segítségünkre lehet a kortárscsoport hatása, és bevonják egymást is. Amiben meglátásom szerint erősek leszünk, az a, mondjuk úgy, referenciacsoportok építése. Abban gondolkodunk, hogy meggyőzzünk a programról referenciaszemélyeket, híres embereket, művészeket, sportolókat, vagyis olyan embereket, akikre a választópolgárok felnéznek (pl. aki miatt elkezdtek vívni) és akik elmondják, hogy tessék elmenni szavazni.

Az Egyesületnek a mozgósítás mellett célja az állampolgári tudatosság erősítése, információkkal (pl. pártprogramok bemutatása, a választás menetének bemutatása) való ellátása is? Erre milyen lehetőségeket, felületeket láttok?

SZ: Ezek elválaszthatatlanok, együtt járnak. A már említett irányokon túl együttműködésre, partnerségre törekszünk minden olyan civil szervezettel, amelyik munkájának valamely szegmensében, vagy közvetetten foglalkozik azzal, hogy a fiatalokat, és általában a polgárokat mobilizálja a választásokra, vagy a demokrácia értékeit közvetíti. A közös munkával az a kettős cél is elérhető, hogy az általuk közvetíteni kívánt ismeretek, értékek és információk, valamint a Polgári Platform nagyon egyszerűen megfogalmazható üzenete – hogy tessék elmenni választani – egyszerre jusson el az emberekhez.

KZ: A kampányunkhoz kapcsolódó ismeretterjesztő információk pedig meg fognak jelenni a blogunkon, így az, hogy milyen rendszer szerint megy a választás, hogy tudnak részt venni azon, hogy lesz a szavazatból mandátum stb. Itt térnék ki arra, hogy még egy fontos célcsoportunk van, a migránsok. Közülük is elsősorban azok a fiatalok, akik az elmúlt években mentek ki külföldre dolgozni, vagy tanulni. Szeretnénk megszólítani a kinti magyar közösségeket, illetve segítséget nyújtani, tájékoztatni őket, miként tudnak részt venni a választásokon. Jelenleg úgy látjuk, három városban – Berlinben, Londonban és Washingtonban – lesz képviselete az Egyesületnek.

A soron következő választásokig szűk egy év van hátra. Mit fogalmaztatok meg minimális, illetve maximális célként a magatok számára? Mi az, amit ezalatt az egy év alatt szeretnétek elérni? Van esetleg olyan külföldi példa, minta, amit mindenképp szeretnétek meghonosítani Magyarországon?

KZ: A legfontosabb cél, hogy visszaszorítsuk a szélsőségeket, hogy minél kevesebb szavazatot szerezzenek. Ha 65 százalék feletti lesz a választási részvétel, akkor, mi már örülni fogunk. Sikernek tekintenénk, ha egy, a választásokat követően készült kutatásban megkérdeznék, miért ment el szavazni, és azt mérnék, hogy kb. 5 százalékuk azt mondja, a Polgári Platform kampányának hatására.
Példaként a 98-as szlovákiai eset van előttünk, ahol egy szervezet (OK ’98 – szerk.) több tucat másikat bevonva egy egyéves kampányba kezdett, és tevékenységüknek köszönhetően 9 százalékkal nőtt a választói kedv. A nagy siker különösen annak volt köszönhető, hogy a szervezet nem mondta meg – ahogy a Polgári Platform sem fogja –, kire szavazzanak, csak azt, hogy szavazzanak.

Miben látjátok vállalkozásotok legfőbb nehézségeit?

KZ: Egyrészt a kellő anyagi források előteremtésében, másrészt azon módok, utak megtalálásában, melyek a választókhoz, különösen a fiatalokhoz vezetnek, illetve a megfelelő megszólító erővel bíró referenciaszemélyek megtalálásában. De bízunk benne hogy ezek mindegyike öngerjesztő folyamat, ha beindul, exponenciális előrehaladást hoz majd.

Hosszabb távon is terveztek, azaz 2014. utánra? Gondolkodtok olyan hosszabb távú tervekben (pl. oktatási projekt), amelyeket a választásokat követően is továbbvinnétek?

SZ: Jelenleg elsősorban az előttünk álló egy évre koncentrálunk, de ez nem jelenti azt, hogy jövő ilyenkor már nem fog létezni az Egyesület. Azt szeretnénk elérni, hogy ezzel a szűk egyéves intenzív kampánnyal minél jobban megerősítsük a választópolgárokban a demokratikus értékeket, és megteremtsük az alapját a későbbi munkánknak.

A civil szervezetek szinte kivétel nélkül finanszírozási problémákkal küzdenek, a Polgári Platformnak van/lesz elegendő anyagi fedezete egy egyéves intenzív kampánysorozatra?

SZ: Optimisták vagyunk ebben a kérdésben. A kezdeti fedezet megvan, így az első akciókat el tudjuk indítani, ezek pedig kitűnő referenciaként szolgálnak majd a további források előteremtésére, ezt már most is tapasztaljuk.

SzK

Képek forrása: Kész Zoltán: atv.hu, Somogyi Zoltán: Népszabadság

Szólj hozzá!

Címkék: interjú célok beszélgetés somogyizoltán készzoltán polgáriplatform

süti beállítások módosítása